Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

2. szám - ADATTÁR - Tóth József: Vőfélykönyv Németgencsről II. rész

BOR BEVÜTELEKOR MOND Szív vidámitásra Isten a bort adta, amint zsoltárában szent Dávid mondotta, azért a korsaját gazdánk kifúratta, teli kancsós borát vélem behozatta, azért jó uraim, a borbul igyanak, a lakodalomban vigan mulassanak, köszöntsék a kancsót, el ne aludjanak, de a vőfélyeknek egy kis borocskát adjanak. Az okos és a bölcs e bort azért issza, hogy elment erejét adja neki vissza. SÜLT MALACZ PECSENYÉRE Tisztölt vendégeim, hogy ha bátorkodnám mondani panaszim, ime mérges vadkan szörnyű dühöngése az elmúlt napokban igen megrettente, midőn éppen az volt a legfőbb célom, hogy a vadászatra készítsem páncélom, de a mérges állat elállotta utam, melyre, bár izzadva mégis eljutottam, szörnyű dühösség kitetszik abbul is, mozog akár most is, de hogy ijedtségbe más tőle ne essen, fejét derekátul vitézül elmetszem. RÉTES VITELEKOR MOND Ez a ritka állat vad csiga formába kerekedvén, nincsen se szája, se lába, összegömbölitett epéje, nincs mája, olyan, mint valamely ácsnak a csigája, s a haja nem kemény, könnyen rághatjátok, hogy feldarabolni a késsel, fogjátok, vizi betegségtől hasznos, próbáljátok, nekem is egy kicsit ebből bár adnátok, hogy mi vendégeink éhen ne legyenek, vagy üres gyomorral haza ne menjenek, más ételt is hoztam, azért hát egyenek, Isten áldásával megelégedjenek. AZ LELKIPÁSZTORHOZ Oh szeretett lelkiatyánk, tisztelendő szent pásztorunk, örömtől gyulladoz szívünk, hogy eljött hozzánk, akik, bár nem vagyunk méltók, hogy bennünk így szeressen, és kedves jelenlétével minket örvendeztessen, áldja meg a kegyes Isten mindennemű léptit, hogy szép szelíd jámborságban vezethesse hiveit a mennyei szent hazába, mellyet hogy megtehessen, engedje meg a jó Isten, hogy velünk ott élhessen. MENYASSZONY BÚCSÚZÁSA ÉDES ATYJÁTÓL Hangos muzsikáknak álljon meg zöngése, a szónak, beszédnek legyen mostan vége, mert bucsuzásomnak most lészen kezdése, legyünk csöndességben, mig lészen végzése. Dicsőség először a nagy magasságban Istennek, ki lakik fénylő boldogságban, ki rendelt énnekem egy igazi társat, kivel hogy megnyerhessem a mennyei országot. Reszketnek aj akim belső félelemtől, de még jobban reszket szived sérelmétől, engedd meg jó atyám, ha megbántottalak 69