Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

2. szám - ADATTÁR - Tóth József: Vőfélykönyv Németgencsről II. rész

forgatom magamat, mintha bolhák csipnék a két oldalamat, ha jó bor ász­totja én száraz torkomat, nem minden szemetén találni páromat. Rut áz vén katona, rut az vén szerelmes, ennek mindkettőnek dolga veszedelmes, rút dolog, ha vofény il helen nem szemes, nem is vagyok ám én, uraim, szemér­mes. BECSINÁLT BEVÜTELEKOR MOND Itt van a becsinált szekfüvel, babérral, ebbül szedjen mindenki egy jó nagy tányérral, mert nem rég beszéltem egy nagy gavallérral, kinek az két zsebje tele volt tallérral. Bámulásra méltó vala kövérsége, holott tudom, hogy volt már hét felesé­ge, kérdtem, honnét vagyon ily nagy kövérsége, s monda becsinált volt min­dig ellensége. Teiles életében mindig illyennel élt, sok kacsát, csibéket, libákat felme­télt, esküvéssel mondta, mikor velem beszélt, hogy o még azóta betegségiül nem félt. Uraim is hát hogy kövérek legyenek, nehogy valamiképp megbetegedje­nek, sőt inkább mindenképp megelégedjenek, ezen becsináltból jó lakást te­gyenek. Jó erre a bor is, azért hát igyanak, a tálban, kancsóban semmit se hagy­janak, ha az edény ürül, nékem jelt adjanak. Egyben tele hozom, van a kamorában, majd telecsapulom én nagy ha­marjában, kedves vendégeknek nem ám a markában, ördög bújjék vendég­hívó, az kend nadrágjában. MARHAPACZAL BEVÜTELEKOR MOND Azt is behoztam, amel sohasem volt tiszta, hogy kegyelmek asztaláru megké­szítettem, óh mell fain tiszta, meg is eheti, kinek vagyon jó áppitusa, hogy ha teli nincsen az ő tagos gyomra. PECSENYE BEVÜTELEKOR MOND Pecsenyét is hoztam, de nem csak egy felit, köszörüljö jól meg ki a kése élit, de el ne törjék ám a tányérnak a szélit. Nincsen párjo a világon a sült pecse­nyének, mert az vidámságot szerez az elmének, régi jó atyáink mért voltak ol vének, mert sült pecsenyét ol sokat evének. KOCZKA BEVÜTELEKOR Nosza jó uraim, itt vagyon a koczka, de én nem tudom, koczka-e vagy szecska, Nyoszoru asszonyunk az vendégek számáro ajándéknak üres asz­taláro, egyék meg csak frissen, mert meghűl sokáro, aki ebbül eszik, fordul­jon hasáro. 65

Next

/
Thumbnails
Contents