Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - MŰHELY - Tilcsikné Pásztor Ágnes: „A múlt példa legyen a jelennek..." —Beszélgetés Tóth Józseffel—

néprajzi gyűjtésein és dolgozhattam a könyvtárban is. Ebben az időszakban oladi históriákat gyűjtöttem, a már tudatosan kutattam falum múltját. 1947-ben érettségizett. Ezidőtájt nagy volt a munkanélküliség. Hol sikerült mégis állást találnia, s hogyan befolyásolta a gimnáziumból kikerülőfiatalembert az egészen új életforma? Valóban nagyon örültem, amikor sikerült elhelyezkednem a toronyi szénbányában. Itt földalatti csillésként dolgoztam. Nehéz, de szép munka volt, a valós élettel ismerkedtem. A bányászok közössége, egymást segítő barátsága bíztatott arra, hogy megszervezzem a Bányász Kultúregyesületet, a könyvtárat és a mozit. A bányászok szívesen űzették az egyesületi tagdíjakat és 1948 elején havi 1 forintot ajánlottak fel a kultúregyesületi könyvtár támogatásához. Naponta 21 vagon szenet szállítottunk Ausztriába, s amikor 1948 áprilisának elején a határt lezárták, a bánya megszűnt. Történetét később megírtam. Ezután a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban tett vizsga alapján az alsószelestei Népfőiskolába nevelőnek neveztek ki. Itt először az iskolát —amely egykor Baich Mihály báró tulajdona volt— a romokból kellett újjáépíteni. Csak egy részét sikerült lakhatóvá tenni. A kastélyhoz tartozó világhírű botanikuskert növényvilága —bár a község lakói saját tulajdonukként vigyáztak rá— veszélybe került, pusztult. Megkezdtük a ritka növények megmentését is. A népfőiskolai oktatásnak az volt a célja, hogy művelt és gazdag parasztok országát teremtsék meg. Elsősorban a volt cselédeket, az új gazdákat képezték itt, azokat, akik számára ismeretlen volt a mezőgazdasági munka teljes folyamata. Ezt az oktatást azonban egy tollvonással megszüntették és tömegszervezeti iskolává alakították át. A toronyi bányában a kialakuló munkásság közösségét ismertem meg, Alsószelestén pedig a faluközösség szép példáját láttam. A falu lakói nem tettek különbséget ember és ember között, az evangélikusok és katolikusok egymást segítő testvéri békében és szeretetben éltek. Pályája 1950-ben új fordulatot vett. Ekkor lett könyvtáros, s ez a szép szakma végigkísérte életét egészen nyugdíjba vonulásáig. Igen, 1950. május 2-án a szombathelyi Városi Könyvtár vezetőjévé neveztek ki. A könyvtár megnyitása mellett új feladatot is kaptam. Ekkor épült az Egészségügyi Szakiskola, s az alapozási munkálatok során római kori temető került felszínre. Itt vezettem a leletmentő ásatásokat, s mellette végeztem a könyvtári munkát. 1952-ben a városi és a körzeti könyvtár egyesítésével megalakult a megyei könyvtár, amelynek vezetője lettem. A helyi tevékenység mellett megszerveztük a megyei könyvtárhálózatot. Sikerült elérnünk, hogy minden faluban népkönyvtárak nyíljanak és megszerveztük a 14