Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

2. szám - ADATTÁR - Nádasdy Lajos: A nemesdömölki evangélikus latin iskola 1753. évi vizsgarendje

NÁDASDY LAJOS A NEMESDOMOLKI EVANGÉLIKUS LATIN ISKOLA 1753. ÉVI VIZSGARENDJE Egy a korábbi években megjelent tanulmányunkban közölhettünk az egykori Nemesdömölk evangélikus iskolájáról, eladdig ismeretlen források alapján a 18. századból olyan adatokat, amelyek igazolták azt, hogy itt magas fokú, magas színvonalú iskolai oktatás folyt. Mindezideig úgy tudtuk Pacher Donát adata alapján, hogy iskoláról csupán a Kazó-féle canonica visitatio alkalmából 1698-ban hallunk először. Forrásaink alapján azonban kiderült az, hogy a Pacher által megnevezett Füztőy Benedek előtt Nemesdömölkön az 1696. évi evangélikus vizitáció jegyzőkönyve szerint Mensatoris Mátyás a tanító. Egy a vármegye kiküldöttjei által 1766-ban felvett hivatalos jegyzőkönyvben azt olvashatjuk, hogy „Nemesdömölkön van ágostai hitvallású mind magyar, mind latin nyelvű nyilvános iskola." Ez a hivatalos jegyzőkönyv elmondja azt is, hogy: „Az említett iskolák az 1681. évi 26. te. hatálya óta folyamatosan virágzanak, azonban ezek nem valakinek különös alapítványából eredtek, hanem az idézett törvénycikk és a felséges királyi rendelés alapján állottak talpra."

1 Az „állottak talpra" megállapítás szerintünk azt is jelzi, hogy az iskolának régebbi múltja is van, hiszen a reformációnak alapelveiből következett az a törekvés, hogy az iskolaügyet vagyis a kultúra, a közművelődés, a népoktatás ügyét felkarolja. Fináczy Ernő nevelés és oktatásügyünk nagy történésze és tudósa így ír: „A végső felborulás veszedelmétől hazánk iskolaügyét egy nyugatról beözönlő hatalmas áramlat mentette meg, a reformáció, szövetségesével a humanizmussal; a protestáns iskolák megerősödése nemcsak közvetlen hatásában volt nagyfontosságú, hanem azon viszonthatásban is, melyet a mélyen aláhanyatlott katolikus iskolaügyre gyakorolt."

2 NyugatDunántúlt igen rövid idő alatt elérte a reformáció hulláma és meggyökerezett, a templomi szószék is nem csupán a vallás, a hit, hanem a közművelődés és a kultúra első számú hirdetője. így virágoztak fel sokhelyütt a reformáció nyomán, a már korábban is meglévő kisebb színvonalú iskolák. Békefi Rémig szerint 1540-ig hazánkban a történelmi Magyarország területén összesen 15 káptalani, 275 városi és falusi és egyetlen zsidó iskola volt, ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon (Győr, Mosón, Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyék) a 16-17. század közepéig 159 az új protestáns iskolák, 48