Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - MŰHELY - Hargitai József: A pedagógiától az embernevelésig. Vonások Csiszár Károly portréjához

Aki valamire törekszik, már fiatalon kezébe veszi azt a vésőt, amellyel — a maga számára mégiscsak legfontosabb anyagból, saját magából — a napok apró kalapács­ütéseivel kifaragja, megformálja a saját arcélét, jellemét, egyéniségét. Csiszár Ká­roly gazdag és beérő élettapasztalatai nemcsak siettették, hanem le is rövidítették jelleme végleges kialakulásának, kiformálódásának időszakát. 40 éve ilyennek isme­rem, mint amilyen ma: puritán egyéniség minden sallang nélkül. Mint a szegényem­berek fajtájából a kiemelkedettek közül kevesen: inkább törik, mint hajol. Minden­kor mindenki számára kiszámítható: sziklaszilárd egyéniség, akire a másik ember építhet, vaskemény jellem, akiben bárki megbízhat. A saját érdeke mindig csak har­madrendű volt egész életében, de a felebaráti szeretet és az igazság képviselete min­denek felett való számára. Kőszegen, visszakerülése után, 1951 őszén — előzetes jelentkezés alapján — megkezdte tanulmányait levelező tagozaton a Pécsi Pedagógiai Főiskolán. Tanulmá­nyainak befejeztével, 1954 júniusában jeles rendű tanári oklevelet szerzett a főiskola földrajz-történelem szakán. Közben az 1951/52-es tanévben a leányiskolában a 4. osztályt tanította. A tanév befejezése után Gordos István kollégiumi igazgató sze­mélyes kérésére kinevezést kapott főhivatású nevelőnek a középiskolai kollégium­ba. 1953 májusában a gimnázium kollégiumát kellett megszerveznie. Miután a munka dandárját már elvégezte, eredményeinek elismeréséül, tanév közben behe­lyezték a megyei tanács oktatási osztályára előadói munkakörbe. Az osztályon a rábízott terület teljesen idegen volt számára: kezdetben ugyanis az ideológiai ügyek szakreferensi feladatkörét kellett ellátnia. Szerencséjére azon­ban hamarosan megyei tanulmányi felügyelői munkakörbe helyezték. Munkája mel­lett tizenkét társadalmi funciót is ellátott: volt megyei ifjúsági vöröskeresztes össze­kötő, békemozgalmi aktíva (e minőségben 25-30 előadást, béke-barátság estet tar­tott évente), intenzíven szakosztályi tagként és előadóként tevékenykedett a TIT pedagógiai szakosztályában. 1956 októberében a forradalom első napjaiban megalakuló Nemzeti Bizottság tagjai sorába választotta, de az események sodrában aktívan nem vett részt, 1956 december 31-ével mégis áthelyezték a szombathelyi járási művelődési csoporthoz csoportvezetőnek. Nagyon nehéz időszakot, sok-sok álmatlan éjszakát élt át. Még­sem cselekedhetett másképpen, nem tagadhatta meg önmagát és elveit, kockázato­kat is vállalva, meggyőződése szerint kellett szolgálni az igazság szent ügyét! Három év múlva 1959. december 1-ével visszahelyezték a megyei művelődési osz­tályra tanulmányi felügyelőnek. Tizenegy éven át töltötte be ezt a tisztséget. Ez az időszak a tartalmas szakmai alkotó munkát jelentette számára. A napi kiterjedt és felelősségteljes munka mellett a József Attila Tudomány­egyetemen, földrajz szakon szerzett diplomát. Tanszéki tanárainak buzdítására fej­lesztette diplomamunkáját doktori disszertációvá "Az Őrség természetföldrajzi adottságainak jellemzése" címmel. Sikeres megvédését gyermekkori — felejthetet­len — tanítójának dísztáviraton küldött gratulációjából tudták csak meg munkahe­lyén is. Ez az időszak a termékeny publikálás időszaka volt: mind a szakmai és helytör­téneti témában, mind pedig oktatáspolitikai kérdésekben figyelemre méltó megnyi­28

Next

/
Thumbnails
Contents