Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Wellner Lőrinc: Falusi múzeumok

WELLNER LŐRINC FALUSI MÚZEUMOK A megélhetés súlyos keze nehezedik ránk, harcot vívunk létünkért, indokolt hát életünkben a takarékoskodás. Mégis állíthatjuk, hogy nem borítja fel a családi költségvetést egy-egy betérés a kis helyi múzeumba, ahonnan egy óra múltán megreformált lelkülettel lép ki a látogató. Hogyan jöttek létre a falusi múzeumok? Úgy, hogy felvilágosultabb emberek nem tudták elnézni miként semmisülnek meg szemeik előtt a vastárgyak, a szú hogyan őrli a fa eszközöket, a moly pedig a szép ruhákat. Sajnálták azt is, miként gyűjtik össze faluzó kalmárok századok kincsét fillérekért, otthagyva a lim-lomot a helységnek. Talán ez a rövid története a nagygeresdi, a pankaszi, a csepregi kismúzeumok, a hegyhátszentpéteri és a rábagyarmati tájházak létrejöttének. A tárgyak rendezése, megóvása lelkiismeretet kíván. Sok-sok töprengést kér a tárgyak elhelyezése, kiállítása. Néha évek suhannak el a fejek felett, mire egy részlet összeáll. A néző ebből az előzetesből semmit sem lát, azt hiszi "készen" jött ki valamelyik gyárból. Úgy tűnik az említett helységekben támogatják az ilyen törekvéseket. Csepregről ezt mindenesetre hízelgés nélkül el lehet mondani. A gyűjtő ember erénye a szorgalom és a kitartás. Ezerszeműnek kell lennie annak, aki erre a lóra felül. Észben kell tartania mindazt, ami múltja, alakja miatt érdekes. Mégis történnek "bakik", tévedések. Kunyerálok hada környékez a siker reményében, elkérik és húsz év múlva sem szolgáltatják vissza a remekeket. Máskor meg az összevágott bölcső darabjai intenek arra: korábban kell felkelni! A csepregi múzeum látogatottsága az utóbbi időben javult. A felvilágosodottabb pedagógusok elhozták a gyerekeket, azok pedig a szülőket. Elsősorban a hazafiasabb, a múlt iránt fogékonyabb családok mutatnak példát. Nem iskolázottság kérdése az ide való betérés. Figyelve egy évtized alatt az érdeklődőket, meg lehet állapítani kiket lehet a csepregi múlt ismerőinek és őrzőinek tekinteni. Némely családok századok óta itt éltek-haltak, utódaikat mégsem hatotta át a nemzeti érzésnek az utóbbi időbeni ébredése és a magyar történelmi múlt szeretete. Szent István királyunk ünneplése, a jelenkor eseményei nagyban enyhítették az emberek fásultságát. A régi ellenzős szemlélet béklyói fellazultak, múltját ma szabadabban foghatja fel mindenki. A falusi múzeumok nem szentélyek, ahol tilos a tárgyak érintése, hanem céljuk a múlt és szereplőinek közelségbe hozása. Még az óvodás gyermek is látja a múlt és jelen különbségét, örvendezik a bölcső láttán, ha belefektetik életre szóló élménnyel gazdagodik. 45