Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - MŰHELY - Szerdahelyi Pál: A honismereti munka csepregi megszállottja. -Bemutatjuk Wellner Lőrincet

répcevisi, Antalovics Gyula és Barossay István szakonyi tanítókat, akik hatással voltak rám a pályaválasztásnál. Gyalókán kijártam az elemi iskola öt osztályát, utána szüleim a csepregi Polgári Iskolába írattak be. Évekig kerékpáron jártam a hat kilóméternyire lévő Csepregbe, amely elég fáradtságos út volt, különösen szélben és esőben. Ezután a kőszegi Tanítóképző Intézetbe adtak, ahol 1948-ban végeztem. A Rákosi rendszerben behívtak katonának, itt három évet töltöttem a gyalogságnál és mint törzsőrmester szereltem le. Pedagógusként Kópháza, Und, Zsira, Répcevis iskoláiban tanítottam, közben pedig biológia-földrajz tanári diplomát szereztem. Csepregbe úgy kerültem, hogy egy idevaló lányt, Parizsek Annát vettem feleségül, akiben megértő házastársat találtam. Két fiúnkat, Lőrincet és Ervint becsületes emberekké neveltük fel. Ervin követte példámat, a pedagógusi pályát választotta, jelenleg Sopronhorpácson tanít. Mikor alakult meg a honismereti szakkör Csepregen, s mióta lettél a tagja? A helytörténeti-honismereti szakkör 1956 nyarán, röviddel a forradalom kitörése előtt alakult, de én csak 1964-ben léptem tagjai sorába. Egy év múlva mint vezető elszántam magam a nehéz, de szép munkára. Ezt azért vállaltam el, mert lelkesített Csepreg múltja. Rámtestálták az iskolai honismeretet is, amit nem bántam meg, mivel az utánpótlás innen jött a felnőtt körhöz. A huszonkét év alatt mintegy 200féle témát tárgyaltunk meg társaimmal, amely Csepreggel volt kapcsolatos. Szeretném, ha bővebben szólnál a múzeumról! Közben tanulók segítségével gyűjtöttem a tárgyakat, és amikor elegendő anyag állt rendelkezésre, társaimmal vitrineket készítettünk. Berendezkedtünk a régi Tanács épületében és az 1977. évben megnyitottuk a múzeumot. Én terveztem az elosztást, a feleségem a tapétázást végezte. Ma 5 helyiségben 26 vitrin 400 tárggyal áll a látogatók szolgálatára. Sajnos az iskolák vezetői részéről kevés az érdeklődés, és csak a falaknak prédikálunk, nehezen értik meg kérésünket. Remélem, megérhetjük azokat a boldog időket, amikor minden pedagógus felismeri a múzeumok nevelő hatását. Ebben az évben lesz 28. éve, hogy foglalkozom a gyűjteménnyel. Ehhez a nagy munkádhoz csak őszinte elismeréssel gratulálhatunk! De úgy tudom, még egyéb honismereti munkát is végeztél? Kérlek, erről is tégy említést! Egy kis útikönyvet is írtam Csepregről. Ezt a 80 oldalas füzetet 1981-ben a Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal adta ki. Élénken emlékszem még az általad szervezett és nagyon jól sikerült csepregi honismereti napra, melyen sok szép élményben volt részünk. Hallhatnánk bővebben erről is? Hármas évfordulóra emlékezve tartottuk meg 1987. november 15-én a megyei honismereti napot. Az apropót az adta, hogy Farkas Sándor csepregi katolikus káplán pontosan száz éve, 1887-ben adta ki 500 oldalas impozáns művét: "Csepreg mező33