Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - A Vas Megyei Honismereti Egyesület egy éve Szabó László: Elnöki beszámoló

Ismételten hangsúlyozom, hogy a vázolt rövid helyzetkép nem akar minősítés lenni, hiszen ehhez sem jogi, sem erkölcsi alapunk nincs. Miért is rajzoltuk akkor azt meg néhány vonással? Azért, mert régi tapasztalat, hogy akkor és ott prosperál igazán a helyismereti-honismereti tevékenység, ahol és amikor annak természetes érdekazonosságon nyugvó* demokratikusan működő szervezeti képződményei is erősek. A vidéki centrumokban tett látogatásokon kívül a vezetőség, üléseink főbb témái az alábbiak voltak: - a megyei honismereti mozgalom továbbképzési rendszere, - honismeret a nemzetiségiek körében, - az egyesület szervezettsége, anyagi helyzete, - a honismereti napok és a mai közgyűlés előkészítése, - az egyesület propaganda munkája. Megállapítottuk, hogy a megyei honismereti mozgalomnak hagyományosan jól működő továbbképzési rendszere van. Ebben a döntő érdem az MMIK-é. Az általános iskolás tanulók számára évente szervezünk tábort Velemben a tanév befejezéséhez kapcsolódva. Az idén június 17-22-e közt 51 tanuló, elsősorban 5-7. osztályosok, töltöttek el igen hasznos, munkás napokat ott. A kiválasztás alapja az évközi honismereti munka, az MMIK és az egyesület valamint a Pedagógiai Intézet pályázatán való eredményes szereplés volt. A tábor elsődleges célja az volt, hogy a gyerekek közvetlen élményszerzés és egyéni kutatómunka alapján ismerkedjenek meg megyénk - egyben hazánk - egyik kiemelkedő, sok történelmi és műemléki értékkel bíró tájával (Velem-Cák-BozsokKőszeg), történelmével, nép- és földrajzával. Ösztönözni szerettük volna a résztvevőket az önművelésre, megfelelő technikák és módszerek elsajátítását és gyakorlását is lehetővé téve. Ennek szellemében az ásatásvezető - Cserményi Vajk - segítségével ismerkedtek meg a tanulók a Velem- Szent Vid- bronzkori kelta város maradványaival, a feltárás történetével és eddigi eredményeivel. Cselekvő részesei lehettek egy háromezer éves kelta kemencetűzhely bemérésének, feltárásának; hasonlóképpen Bozsokon a templom régészeti feltárása nyomán láthatták a 12. századi templom megmaradt falrészeinek felbukkanását és azok restaurálásának módszereit. A kőszegi kirándulásra filmvetítéssel, a tábor kiskönyvtárában való búvárkodással készültek föl a tanulók. Kőszegen kiscsoportokban dolgozták föl: - a város történetét, ostromát, a vár bemutatását a vármúzeum anyaga alapján, - a középkori városi élet hétköznapjait és ünnepnapjait, szokásait, - a céhek, a kézművesség történetét (Tábornokház), - a gyógyítás és a patikák történetét (könyvekbői-Patikamúzeum). A falusi élet mindennapjait, szokásait, a helyi hiedelmeket és történeteket gyűjtőív segítségével kiscsoportokban dolgozták föl Velemben, Kőszegszerdahelyen és Bozsokon. Végigkísérték a szőlőművelés és feldolgozás folyamatait, láthatták eszközeit és megismerhették a helyi szőlőműveléssel kapcsolatos szokásokat, dalokat, történeteket. Nagy élményt jelentett a tematikának A kenyérsütés nyomában c. fejezete. Ámulattal figyelték a munkafolyamatokat, melyekben aktívan részt is vettek: a malomban lisztőrlés, majd kelesztés, dagasztás, kemencében kenyér és langalósü90