Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ADATTÁR - Vonyó József: Marton Béla utolsó kísérletei és kudarca a Nemzeti Egység Pártja szervezésében —Dokumentumoka Vas Megyei Levéltárból—

A gyűlölködés, a személyeskedés soha nem látott erővel tört elő a magyar közéletben. Amint a turáni átkot,a széthúzást, nemzeti sajátosságként igyekeztek beleplántálni a magyar lelkekbe, nehogy valaha is megpróbáljuk nemzeti erőinket rendszerbe foglalni, ugyanúgy nap-nap után hangoztatták, hogy minden magyar ember önálló egyéniség, akit még saját érdekében sem lehet fegyelmezett szervezettségbe állítani. Sok jó magyar is helyeslőleg bólogatva osztotta ezt a felfogást és nem gondolt arra, hogy mily sokan a magyar vidék fiai közül hányatott sorsukban bekerülve a szociáldemokrata szakszervezetbe, a legnagyobb fegyelmezettséggel teljesitik szervezettségükből fakadó kötelességeiket. És ha valami, ugy a szociáldemokrata világnézeti mozgalom és szakszervezeti rendszer az, amely jóformán betüről-betüre lemásolását jelenti a külföldről importált gondolatoknak. Ezek ellen az idejét múlt gondolatok ellen küzdöttünk mi a nemzeti összefogás jegyében. A Nemzeti egység mozgalmát a magyar élet termelte ki. Vádolta-e valaha is az olasz a németet, vagy a hitlerizmus a fasizmust azzal, hogy importálta az ő rendszerét, állami vagy társadalmi berendezkedését? Nem volt sem német, sem olasz részről, de a Nemzeti Egység mozgalmában magyar részről sem ok arra, hogy ezzel bárki is vádaskodjon. Tény az, hogy mind a három nemzeti mozgalomnak közös kiinduló pontja az a történelmi szükségszerűség mely egyiknél háborús fegyverbarátok igaztalan eljárásában, a másiknál Versaillesban, nálunk magyaroknál pedig Trianonban leli magyarázatát.. A világháború után ennek a három életerős nemzetnek olyan problémákat kellett és —sajnos— kell még ma is megoldania, melyek egyrészt erős központi hatalmat igényelnek, másrészt a nép széles rétegének és az igazi nemzeti társadalomnak rendszerbe foglalt erőit kell, hogy nagy célok szolgálatába állítsa. Erős alkotmányos központi hatalom és ezzel párhuzamosan haladó társadalmi öntevékenység a Nemzeti Egység mozgalmának alapgondolata. XI. Pius pápa "Quadrogesimo anno" kezdetű apostoli körlevele, mely a társadalmi rend megújításáról szól, szórói-szóra a következőket mondja "a liberalizmus elvei összeomlottak, amelyek az államhatalom hatásos beavatkozását oly régóta megakadályozták!" Amikor a Nemzeti Egység mozgalma a liberalizmussal szemben vivott küzdelmében győzelmesen halad előre, térfoglalásait elsősorban annak köszönheti, hogy egy átfogó gondolatot adott a nemzeti társadalomnak. A magyar jövendő felépítésének, az ezeréves határok visszaszerzésének egyedüli biztositéka minden kicsiny magyar erőnek és értéknek kiművelésén és megbecsülésén nyugszik. Benső meggyőződésem, hogyha 1918-ban a frontokról hazaözönlő leszerelt katonákat a társadalom nemzeti öntudatára felépült falusi szervezetek fogadták volna be, nem veszítettük volna el hazánk területének kétharmadát. 11