Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)
1. szám - Kuntár Lajos: Mindszenty Jószef szombathelyi diákévei. -100 éve született a megyénkből elszármazott hercegprímás
nek kellett lenni, hogy őt csak győzhetetlen, legendás alakok vezethetik, olyan férfiak, akikért érdemes tűzbe-vízbe menni. A kurucköltészet a vezéreket bizonyos bűvös fénnyel veszi körül, akiknek talizmánja a lángoló, önzetlen hazaszeretet. Mily megható szeretettel ragaszkodnak Vak Bottyánhoz, akit hitük szerint még a golyó sem fog. Vezéreiket oroszlánerővel ruházzák fel. A Dunántúl dandárnoka Bezerédi "— maga űz egy sereget, Sárvár felé úgy hajtják a németet." Az a férfiú, aki Rákóczi mellett legnagyobb alakja a kurucoknak: Nagy Bercsényi Miklós "Nagy Bercsényi Miklós, nemzetünk oszlopa Sok vitéz legénynek te vagy édes apja. Nagy Bercsényi Miklós, hogy téged követtünk: Sok diadalmakat ellenségen nyertünk!" S Rákóczi? Nevével indulnak a harcba; örülnek, ha végigtekint rajtuk a nagyságos fejedelem. Mily szépen szólal meg a szeretet Rákóczi iránt az Esztergom megvételéről szóló énekben! A vár alatt magasabb dombon áll sátra. A halmot "Jó kuruc vitézek csak tegnap dombolták. A földet kezekben süveggel hordották. Uruknak sátora magas helyen legyen; Szép tábora fölött végigtekinthessen! Süveggel hordották, a dombot úgy rakták, Rákóczi patyolat-sátorát rávonták. Nagy Rákóczi jár az gyönyörű mezőben, Rettenetes kardja villog a kezében." Mekkora szeretet, hűség, felmagasztalás nyilvánul ezekben a szavakban! — Amit Rákóczi mond, az megvalósul: "Mire a fényes nap háromszor felsütne, Hejh, magyar lobogó lesz oda feltűzve!" És ez a vezérek iránti rajongó szeretet mily hamar lett gyűlöletté! (már t.i., ha árulók lettek.) A trencsényi csata után a legnagyobbak botlanak meg: Bezerédi és a "Rákóczi villáma", Ocskai. A labancot nem gyűlölték úgy, mint az árulót, még ha a legfényesebb csillag, a legnagyobb szabadsághős volt is az. Ocskai is elbukott és árulása elburkolta nevének fénykörét. Jávorka nem engedi az árulás keserű gyümölcsét élvezni, történjék bármi, élve vagy halva, de visszahozza az elhagyott táborba. Ócskáit elfogják. Halálra ítélik, hogy kiki lássa: "— az lator mint jára, Ki megszegvén hitit, támadt hazájára!" 13