Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ADATTÁR - Lekli Béla: Török személy- és helynevek Vas megyében I. rész

rök Bek ~ Beg személynévnek Beh változata ismerhető fel, nem pedig a már elmagyarosodott "bő" köznévi megfelelője. Az Ölbő helynév alapjául szolgáló személynévről (12. sz.: Elbu szn.) Kiss L. elismeri, hogy ótörök eredetű {el Begi 'a törzsszövetség, a nép bégje'), de a névadást magyarnak tekinti.

8 A régi oszmán-törökben is létezett 77 begi személynév. Nálunk 1328-ban a nagy tömböt képező fehérmegyei besenyők között fordul elő még a név eredeti formája: "Ilbegh filius Tudbegh".

9 Ölbő 1254-ben felbukkanó első írott Ilbő alakjában egy besenyők által adott korábbi, talán ugyancsak 11. sz-i helynév félig elmagyarosodott változatát látjuk. Hasonlóan keletkezett a közeli Zala megyében az ugyancsak beg ~ bej elemet tartalmazó "külbej" besenyő törzsnévből Görbő.

10 DÖBÖRHEGY (1538: Deberhegye) A nevet - helyesen - Kiss L. is a Dubur (1138/1329) személynévhez köti. Szerinte ebben talán a személynévként használt szláv dobr-h 'jó' rejlik. De, - anélkül, hogy bármilyen további magyarázatot fűzne a névhez - megemlíti a Teber (1211) személynevet is.

11 Valójában a Döbör helynév alapját csakis a Teber személynév képezte. Az Árpád-kor vége felé kialakuló magyar ö hangot kezdetben az o, majd az e vagy u betűkkel adták vissza.

12 A Dubur tehát valóban a Döbör írott alakja. Ugyanakkor Gombocz Z.-nak Tömör nevünk török eredetét vizsgáló tanulmányában két olyan hangtani törvényszerűséget is megismerünk (az m ~ b és a t ~ d váltakozás a törökségben nem ritka!), amelynek alapján egyértelmű, hogy a Dubur a Teber, illetve Temer változata csupán. Hiszen a Tömör-nek van Demur és Tebir alakja is. A Tömör ** Döbör = Vas név viszont a törökségnek egyik legkedveltebb, leggyakrabban használt személy- és helyneve volt. Gombocz a Teber változatot egyenesen a török-fajú besenyőkhöz köti. Egy 1265-iki oklevél a pozsonymegyei padányiak között említ Theber nevű besenyő eredetű embert. A fejérmegyei Teber és Töbörcsök is besenyő település volt.

13 Megemlíthetjük azt is, hogy Dubur személynév legkorábban 1138-ban, a dömösi prépostság részére - az ugyancsak török nevű Leng faluban - adott 53 szolga neve között fordul elő. A keresztény magyar nevek mellett igen sok itt a török eredetű név: Zadar, Zatadi, Budi, Beleg Besenudi, Hesedi, Quadan, Sothmardi, Guden, Pucudi, Cobu, Turcu stb. A környező helynevek is török eredetűek. A falu a Kurca partján feküdt Sáp és Tömörkény között.

14 A fentiek alapján a Döbörhegy helynév előtagját elsősorban besenyő eredetűnek tekinthetjük, késői felbukkanása miatt azonban az is lehetséges, hogy kunok leszármazottai hordozták a nevet. GÖNCSEGPUSZTA Ugyancsak kun eredetű helynév. Mindössze az Avas hg., Peresztegtacskand és Vashosszufalu választja el Nyőgértöl Göncsegpusztát. De található Köncsögszállás Kecskemét mellett, Göncsög-puszta pedig Fejér megyében, Szolgaegyháza mellett is.

15 Köncsög magyarországi kun nemzetség- és személynév. 1333-ban, 1371-ben Kuncheg alakban ("... Ladislaum Cumanum ancupem nostrum, filium Nicolai Nigri, ge44