Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - MŰHELY - V. Molnár Zoltán: Urbán László hetvenéves

juttasson el. Szinte minden számban megjelent nekem is valamilyen helytörténeti témájú írásom. Ebben az időszakban lektoráltam, s készítettem elő kiadásra Ernetz Ignác Sárvár történetét feldolgozó összefoglalását. Egyre jobban és jobban belemelegedtem a helytörténeti kutatásba. Ennek egyik bizonysága, hogy írásait másutt is szívesen fogadták Mutasson be ezek közül néhányai! Első helyen említem a Sárvár című időszaki lapot, melynek, talán minden számában elhelyeztem valamilyen honismereti ihletésű írást. Volt a hetvenes években egy Sárvári Kalendárium című kiadványunk is. Ennek egyik évfolyamában a régi sárvári választásokat mutattam be. Kicsit később, 1977-ben a Regélő magyar várak c. Minerva kiadásban a sárvári várról írtam. Időközben már megkezdődtek a sárvári monográfia kiadási előkészületei is. Ebben a nagyszabású munkában Sárvár múltját és egészségügyét dolgoztam fel az 1530-tól 1849-ig terjedő időszakban. Századokon át követtem nyomon Sárvár kultúrhistóriáját és egészségügyét. Eredményét, a dossziék sokaságát még ma is őrzöm. Később a Vas Népe c. megyei lap is bevont több vállalkozásba. Először például akkor, amikor sorozatot jelentetett meg az egykori vasi várakról. Ebben a sárvári, az egykori ikervári, a répceszentgyörgyi, valamint a Karakótól Velemig húzódó várakról vázoltam fel kutatásaim eredményeit. Ugyancsak 1983-ban közölte a lap a sárvári szobrokat és emléktáblákat bemutató képes sorozatomat. Nagyon érdekelt az építész Geschrey család története. Erről is írtam annak idején a Vas Népében. Közben Sárvárott rám bízták, hogy dolgozzam fel a település történetét 1945-től 1968-ig. Munkám egy háromszerzős minikönyvben jelent meg a várossáválás alkalmából. Akkoriban ezek voltak azok a helyismereti témák, melyek nyomtatásban jelentek meg tőlem. De ekkorra már szépirodalmi alkotások is jócskán kikerültek tolla alól. Többségében olyan írásokról van szó, melyek témája földrajzilag jól körülhatárolható. Ez talán a Pannonföld melletti hitvallás? Igen, az 1988-ban megjelent verseskötetem egyik ciklusának is a Pannon ég alatt címet adtam. Valójában jól ismerem a Dunántúl egészét. Kanizsától Pécsig, Leányfalutól Révfülöpig mindenütt otthon vagyok. Ez azt hiszem, jól tükröződik költészetemben is. Vannak pécsi keltezésű verseim, a Balaton ihlette soraim, de van Zalában született írásom is. Ez nyilván a hon ismeretét is jelenti, hisz e nélkül nem is születhettek volna meg. Hány írását tartja számon? Nem egyszerű erre válaszolni. Mint említettem, sok sorozat van mögöttem. Egy időben írtam glosszákat is. Az Életünk korábbi szerkesztősége pedig rendszeresen könyvismertetéseket bízott rám. Azt hiszem, az irodalomtörténethez való vonzódásomról nem is kell beszélnem. Sok minden érdekelt, szerencsére mindez összefért könyvtáros foglalkozásommal is. Kissé konkrétabban: legalább 170 versem, 320-330 prózai munkám van. Ebből mintegy 60 darab kimondottan helyismereti jellegű. 26