Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - MŰHELY - Kiss Mária: A plébániai levéltárakról

Gazdag a visitatioknak az oktatásról szóló része is. Valójában ezek a források adnak először megbízható információt a falusi iskolák létezéséről, személyi ellátottságáról, az oktatott tárgyakról. Néprajzi adatok is olvashatók az egyes visitatiokban. Népszokások, búcsújárá­sok, dűlőnevek felsorolása található a bejegyzések között. A história domus az egyházközség ünnepi eseményeit, és mindennapi munkáját rögzíti. A feljegyzést végző személy érdeklődése, lelkiismeretessége rányomja bélye­gét a história domusra. Sajnálatos, hogy nem vezették rendszeresen, pedig egyházi rendelkezés írja elő a rendszeres, pontos feljegyzések készítését. Az egyházi vonat­kozású eseményeken kívül a plébánosok a település életéről szóló adatokat is felje­gyeztek (választások eredményei, neves személyek látogatása, természeti csapások, hadvonulások, háborúk stb.). A plébániai levéltár jelentős részét az un. vegyes iratok alkotják. Egy részük ikta­tott írat a hozzátartozó segédletekkel, iktatókkal, mutatókkal. Őrzési formáját he­lyenként tárgyi csoportok szerint alakították ki, másutt iktatószámok rendjében tá­rolják. Az egyházközség vagyonáról, ingatlanairól szóló kimutatások, leírások, birtokí­vek gazdaságtörténeti jelentőséggel bírnak. Meg kell említenünk a plébánia tulaj­donában volt malmok iratait. Általában külön kezelt dokumentumok jó adatokat adnak a malom építéséről, felújításáról, berendezéséről, adásvételéről. Nem hagyhatók figyelmen kívül a különböző alapítványok dokumentumai sem. A plébánia hívei, papjai által tett alapítványok adatokat szolgáltatnak, keresztek, szobrok állításáról, gondozásáról. Találunk az alapító^iratok között tehetséges, sze­génysorsú gyermekek taníttatásáról szóló rendelkezéseket is. A különböző számadások, templom, plébánia számadások sok információt ad­nak a kutató részére. A hitbuzgalmi egyesületek (oltáregyesület Rózsafüzés társulat, Szent Domonkos, Szent Ferenc harmadrendje, ifjúsági egyesületek, dalkörök) nem csak a vallási élet­ről alkotnak lépet, hanem kulturális vonatkozásokat is feltárnak. Amennyiben a templom fenntartásáról kegyúr gondoskodott, úgy a kegyúri ira­tok tanulmányozása is ajánlatos. A kegyurak biztosították az egyházi épületek fenn­tartásához, bővítéséhez szükséges anyagiakat. A plébánost munkájában az egyházközség képviselőtestülete és annak tagjaiból alakult tanács segíti, illetve szól bele az egyház ügyeibe. A hívek érdekképviseleti szervének működésével az 1920-as évek után találkozunk. 1929-ben, majd 1984-ben a testület jogait az egyházi hatóság újból szabályozta, feladatait jogait bővítette. Az egyházközséget érdeklő döntéseket a képviselőtestület hozza. Az egyházköz­ségi szervezet lefontosabb dokumentuma a képviselőtestületi jegyzőkönyv. Az 1950­1980-as években sok esetben a sekrestyében tartott ülések jegyzőkönyvei szűksza­vúak, többnyire a költségvetés tárgyalását, elfogadását tartalmazzák. A korábbi években készültek jó forrásanyagot jelentenek a kutató számára. Az oktatásügy történetével foglalkozó kutatók sem nélkülözhetik az iskolai ira­tok tanulmányozását. Az egyházi iskolákkal kapcsolatos dokumentumok, a nagyobb plébániai levéltárak fontos állagát képezik. Az iskola vagyona, számadása, építése, 22

Next

/
Thumbnails
Contents