Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - MŰHELY - Kiss Mária: A plébániai levéltárakról

Rendezésükre, biztonságos őrzésükre azonban nem fordít akkora gondot, amelyet megérdemelnének. A plébániák átadásánál-átvételénél szerepel az irattár átadása is, azok állapotá­nak, rendjének ellenőrzésére nem jut idő. Fokozatosan fennáll ez a helyzet akkor, ha a plébános halála következtében kerül sor új lelkipásztor hivatalba történő beik­tatására. Napjainkban aligha találkozunk olyan bejegyzéssel a plébániákon vezetett his­tória domusban, amilyent a gencsapáti plébánián olvastunk. Limperger Flóris 1891­ben a teológiai tanári katedrát cserélte fel a nagygencsi (ma gencsapáti) plébános­sággal. Első feladatai között jelölte meg, az egyházközség levéltárának rendezését, amelyet rövid idő alatt el is végzett. Lelkiismeretes, nagyműveltségű elődje példáját követte a jelenlegi plébános is, aki az évtizedek folyamán ömlesztett állapotba ke­rült levéltárat gondosan rendezte. Elődjéhez hasonlóan szükségesnek tartotta, hogy minél többet megtudjon a plébánia és a falu múltjáról és ezeket publikálja is. Eh­hez pedig elengedhetetlen volt az elsődleges források számbavétele, rendbetétele. Ismeretesek a személyi gondok, amelyekkel szinte minden plébániának szembe kell néznie. Azt is tudjuk, hogy az ügyviteli munka amely a pasztorációs munkának része ugyan, de csak annak maradéktalan ellátása után jöhet számításba. A katolikus egyház életében a világi hívek szerepe egyre nagyobb jelentőséggel bír. A hívek éppen a paphiány következtében válnak a lelkipásztorok segítőtársai­vá. Megoldhatónak tartanánk, hogy akár a lelkipásztori kisegítők, akár az egyház­község tagjai gondját viselnék a levéltárnak, természetesen a plébános irányítása mellett. így hozzáférhető és használható lenne a történetírással foglalkozók részére. A plébániai levéltárak rendezettségének fontossága mellett nem mindegy, hogy hol tárolják az iratokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy az anyakönyveket és az irat­tárat a plébánia irodájában őrzik, a régebbi iratoknak sok esetben csak a folyosón, kamrában, raktárhelyiség céljára szolgáló lomtárban jut hely. Őrzésük nem bizton­ságos, így károsodásuk, pusztulásuk előre látható. Tömegük nem olyan nagy, né­hány folyóméter mindössze. Ekkora mennyiségnek szekrényben történő elhelyezése nem okozhat gondot. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az újjáépülő, korszerűsített plébánia épületekben talán ki lehetne alakítani olyan irodahelyiséget, amelyben az egyház­község teljes iratanyagát megfelelő módon őrizhetnék. Gondként jelentkezik az elárvult plébániák levéltárának sorsa. Általános gya­korlat, hogy az oldallagosan ellátott egyházközségekből csak az anyakönyvek kerül­nek át a helyettesítést végző plébániákra. Az elárvult plébániák sorsa, az ott őrzött iratokkal egyetemben gondot jelent az egyházmegyének, de gondot jelent a kuta­tóknak is. Gyakorlatilag hozzáférhetetlenné válik a kutatás számára. Hivatkozha­tunk itt ismét az egyházközség tagjainak segítségére, akik a levéltár felügyeletét, gondozását vállalhatnák. A plébániai levéltár forrásértéke szinte minden helytörténeti kutatásnál jelentő­séggel bír. Forrásértékének megemlítésénél ismernünk kell a plébánia működését. 20

Next

/
Thumbnails
Contents