Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Dominkovits Péter: Vas megye leírása a XIX. század első feléből

megye minden igyekezete ellenére a nemzetiségi iskolákban 1848 előtt nem sikerült elérni, hogy a tanítás nyelve magyar legyen. M. Kozár Mária ugyancsak az erőszakos magyarosítási kísérletek korszakával foglalkozik. Egy kéziratban fennmaradt magyar-szlovén kétnyelvű ábécéskönyvet ismertet. A szerző Lülik István, puconci tam'tó, aki ellentétben kollégáival eredményesen tanította a magyar nyelvet. Eredményeit valószínűleg a kétnyelvű oktatásnak, és párbeszédes módszerének köszönhette. Lülik ábécés könyve néprajzi, történeti, nyelvészeti és oktatástörténeti szempontból is érdekes és értékes adatokkal szolgál a kutatók számára. A kötet végén található 894 egységet tartalmazó szótár igen sok archaikus szlovén szót őrzött meg az utókor számára. Vas megyében az elmúlt években sajnálatos módon meglehetősen csekély számú történeti munka jelent meg. Ezért is üdvözölendő a Vas Megyei Levéltár vállalkozása, hogy nem hagyta a feledés homályába veszni a szakmai napokon elhangzott előadásokat, hanem az arra érdemeseket gyűjteményes kötetbe foglalva a legszélesebb nyilvánosság rendelkezésére bocsátotta. Egyben alkalmat teremtett arra, hogy ismételten felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a levéltárak mélyén szunnyadó, a legkülönbözőbb szakterületeket érintő dokumentumokra. Megfelelve a kötetben is említett Balogh Gyula állításának, miszerint: "a levéltárak ama bűvös lámpák a haza tudósítóinak kezében, melyek világánál szemlélik az elmúlt századok képét". Remélem a kötet szerkesztőinek marad energiájuk és anyagi eszközük a későbbi levéltári szakmai napok legjobb előadásainak kiadására is. (Előadások Vas megye történetéről. Szerk.: Tilcsik György. Szombathely, 1990. 250 p. Vas megyei levéltári fiizetek 3.) GYIMESI ENDRE VAS MEGYE LEÍRÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBŐL A XVIII. század végén, a XIX. század első felében az államhatalom és a kormányzat egyre pontosabb ismereteket igényelt az általa igazgatott területekről. Ez az időszak a Magyarországról szóló leíró statisztika új korszaka volt. Az olyan eltérő szemléletű szerzők, mint Schwartner Márton György, Vályi András, Rumy Károly György, Magda Pál vagy Csaplovics János az elődök munkáit figyelembe véve, a külföldi szakirodalom ismeretében módszertani és feldolgozásbeli újításaikkal - mint pl.: a számszerűség jelentőségének növelése, a községrendes számsorok és a szöveges leírás összekapcsolása - minőségileg változtatták meg e műfajt. Az 1850-60-as évekig tartó folyamat egyik legkiemelkedőbb alakjának joggal tekinthetjük Fényes Eleket. ő már a reform politikusoknak kívánt biztos ismereteket adni, az 1836-1840 között 6 kötetben megjelentetett "Magyar országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben" című munkájával. 86