Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Kuntár Lajos: Hármaskönyv Csörötnekről

jától eltérő, tartalmilag feszesebb fogalmazású gondolatokkal újabb és újabb információkhoz juthattunk volna. Úgy véljük azonban, hogy tisztelet illeti a kötet létrehozóit - a gyors technikai előállítás kisebb hiányosságai ellenére - ezért a vállalkozásért, melynek eredményeként egy színes és szerény egyéniség életútján keresztül bepillantást nyerhetünk a Murántúl, illetve Muravidék magyarságának legújabbkori történetébe. E sorok írója a regionális magyarságkutatás programja révén került közvetlen munkakapcsolatba és személyes ismeretségbe Varga Sándorral, akinek interjúkötete ajánlása során is további erőt, egészséget és eredményes munkát kíván tervezett helytörténeti kutatásaihoz. Varga Sándor sokoldalú tevékenységét dokumentálandó hasznos lett volna, ha a kiadvány záradékaként megjelenik bibliográfiai összeállításban fontosabb kultúrtörténeti, helytörténeti, néprajzi vonatkozású tanulmányainak, köteteinek jegyzéke. (Székely András Bertalan - Varga Sándor: "...Ezért mind küzdeni kell". Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Szombathely, 1990.163 p.) GRÁFIK IMRE KUNTÁR LAJOS : HÁRMASKÖNYV CSÖRÖTNEKRŐL Hosszú évtizedek szorgalmas munkájának eredményeként tartja kezében az olvasó Kuntár Lajosnak 1990-ben megjelent községtörténetét. A szerző Csörötnekről írott "Hármaskönyv"-ében olvashatjuk: "... aki igazán szereti szülőföldjét, az igyekszik minél többet megtudni annak múltjáról, jelenéről." Kuntár Lajos nem csupán bevezető mondatnak szánta a fenti idézetet, hanem valójában így is cselekedett. Már diákkorában érdeklődéssel fordult szülőföldje: a Rába völgye, a nyugati határ közelében fekvő falu, Csörötnek története felé. Alig tizennyolc évesen szorgalmasan gyűjtött adatokat a község monográfiájához. Négy év alatt készült el munkája, amely publikált közleményekre, tanulmányokra és nagyobb részt a faluban gyűjtött adatokra épült. A gyűjtő munka a kézirat elkészültével nem ért véget. Kényszerű szünet után, újabb és újabb forrásokat vett vallatóra, és rótta papírra szülőfalujának eseményeit, régieket és újakat egyaránt. A felhalmozott ismeretek egy részét publicisztikai írásaiban tette közzé. Csörötnek történetének minél alaposabb megismerése vezette a levéltárakba, hogy a leghitelesebbet, a korabeli forrásokat vizsgálja meg, és azok segítségével írja meg szülőfaluja múltját. A kötet olvasásakor kitűnik, hogy milyen meghatározóvá vált a szerző számára az eredeti forrásokkal való közvetlen kapcsolat. Kuntár Lajos következetesen törekszik arra, hogy a résztanulmányokban, az egyes fejezetekben közölteket minél több adat segítségével bizonyítsa. Publicisztikájában is gyakran említi, hogy az ismertetett eseményről mit olvasott az írott forrásokban. A kötetnek nagy értéke a következetes, kitartó munkával végzett adatfeltárás. Kuntár Lajos "hármaskönyv" nevet adta írásai gyűjteményének. A kötet hármas 78