Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - ADATTÁR - Hegedűs Ferenc: Kultsár István szombathelyi évei

vizsgálata is, hogy nincs-e fordított, máshonnan átvett anyag a Levelekben is? Király György kutatásai kiderítik, hogy vagy húsz levélnek a török szokásokat ismertető anyaga egy jelentéktelen francia műből származik. Ez a felfedezés persze mit sem von le sem a Levelek értékéből, sem abból a meghatott tiszteletből, amellyel a magyarság a Levelek szerzőjének adózik. Mikes Kelemen alakja ugyanis a hűség, az elvek és eszmények szolgálatában egészen a vértanúságig, mégpedig az egész életen át tartó és kínjaival nap-nap után megújuló szürke mártíromságig elmenő odaadás példaképévé magasodott a magyarság tudatában. Szombathelyen nagy örömet kelt a két humanitas-osztáy visszaállítása: a város vezetősége hálaadó misét celebráltat a vártemplomban és a közreműködő székesegyházi énekeseket és zenészeket e napon ő fizeti. Nem hiába Lábos Ferenc a juridikus bíró, minden bizonnyal az ő keze van a poéta és rétor osztályok visszaállításának megünneplésében. Minden bizonnyal ő veszi rá már 1780-ban a tanácsot, hogy követelje a megszüntetett osztályok visszaállítását. Ekkor a nemzeti iskola felállításának a költségeiről alkuszik a város Szily püspökkel, aki keveselli az összeget, amellyel a város hozzá akar járulni az iskolalétesítés terheihez. Ekkor születik a tanácsi határozat: a város többet is hajlandó áldozni, ha a püspök kötelezettséget vállal a megszüntetett gimnáziumi osztályok visszaállítására. Szily püspök persze nem vállalja ezt a kötelezettséget mivel ez hatalmán kívül esik. A város vezetőségében a XVIII. század második felében tudatosodik terveket és tetteket is sugallóan a város római kori nagyságának emlékezete. A hajdani nagyság tudata addig is élt, de a nosztalgikus vágyakozáson túl nem aktivizálódott. A gimnázium-létesítés az első lépés, amellyel a város ki akar törni a sokszázados tespedés, szegénység és szürkeség burkaiból. Ezért szomorúság forrása hát a gimnázium megcsonkítása és ezért ünnep, mégpedig a fejlődés, az áhított és álmodott nagyság új reménység-rügyeit kizöldítő ünnep a gimnázium teljessé tételének a napja. A régi Savaria dicsőségét visszavágyó nosztalgia első irodalmi kifejezője egyébként Lábos Ferenc, aki 1771 és 1780 között a város jegyzője, 1781-től 1785-ig bezárólag a város bírája, utána pedig juridikus bírája, ügyvédje, első szenátora. Amikor 1777-ben Szily püspök elfoglalja szombathelyi trónját, a város polgársága nevében Lábos jegyző köszönti 24 oldalas versben. Szinte a jövőbe lát, amikor arra kéri Szombathely első püspökét, hogy támassza új életre Savariát, hiszen Szily huszonkétéves püspöksége szinte e költői óhaj szakadatlan valóra váltása. Lábos szerencsés költő: eltalálta a címzést. Megérezte, kinek kell címezni a kérést a régi nagyság feltámasztása iránt. Ez a szerencsés beleérzés az ünnepelt roppant energiáiba és az ezek nyomán kibontakozó jövendőbe Lábos köszöntő versét századok múltán is figyelemreméltóvá teszi. Az ünnepelt iskolának Kultsár István a rangelső tanára. Ő tanítja a legmagasabb osztályt, a retorikát. 1790-ben még a Laudon-eposzra is rányomatja, hogy "szerzetté Kultsár István a szombathelyi királyi iskoláknál a széptudományok öregbik királyi tanítója." 1794-ben a Mikes-levelek címlapján már csak "az ékesszóllásnak tanítója" foglalkozásának a megjelölése. A két megjelölés tartalmilag ugyanaz, de az első hi-