Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - ADATTÁR - Dénes József: Gór középkori vára kutatásának kezdete

A dombon az igazi nagy feladat a bronzkori sáncvár leletmentése - amelyet, mint eddigi kutatásunk eredménye bebizonyította, a neolitikumtól a késő-középkorig szinte minden korszakban laktak -, ehhez képest a terület sarkában elhelyezkedő Árpádkori kisvár nagyságrendje eltörpül. Az 1988. évi ásatás során egy 2 m széles kutatóárokkal vágtuk át a vár területét a hossztengely mentén úgy, hogy az a vár K-i peremét nem érte el (a közlekedési lehetőség megtartása miatt). Előkerült egy erősen átégett, tapasztott felület sarka. Közvetlenül mellette átvágtuk egy 1.7 m széles kavicsozott járda vonalát. Az egykori vár közepén mutatkoztak egy épület (torony?) helyét jelző talajelszíneződések. A belső terület peremén átvágtuk a palánk 50 cm széles, 1 m mély alapárkát. Kronológiai szempontból a legfontosabb a várárok eredeti keresztmetszetének megállapítása volt. Ekkor bizonyosodott be, hogy a felszínen ma is látható árkot, bronzkori objektumokat részben megsemmisítve mélyítettek úgy, hogy mélyen beleástak a sárga löszhomokba - a szűz talajba - is. A várárok az évszázadok során 3 m vastagságban töltődött fel, eredeti mélysége elérte az 5 m-t. Alakja lekerekített aljú "V". 1989-ben egy nagy összefüggő felületet bontottunk ki, gyakorlatilag a kisvár területének 50 %-át - egész D-i felét - ismertük meg vele. Sikerült régészeti úton megfognunk a középkori oklevelekben gyakran emlegetett "castrum ligneum"-ok (favárak) egyikét. Legfontosabb eredménynek a palánk vonalvezetésének tisztázása tartható. A vár felszíni ovális alakja ellenére a palánk - eddig megismert szakaszából következtetve - egy négyzet alakú területet vett körül, minden egyes sarkán háromnegyed kör alaprajzú sarokvédművekkel. A vár közepén állott - minden bizonnyal szintén fa - épület részleteinek tisztázása a további ásatás feladata. Az 1988-ban talált égett felületről kiderült, hogy 1.5 x 1.2 m-es kiterjedésű és a K-i sarokvédmű belsejében van, mint ahogy ott végződik a kavicsos járda is. A leletanyag elsősorban kerámia, kisebb mértékben vastárgyakból áll. Részletes feldolgozása még nem történt meg, zömmel 12-13. századi. Ennél későbbi anyag - pl. kályhaszem - nem került elő. Sokáig úgy tudtuk, hogy Gór első okleveles említése 1279. évi.

2 Ekkor Kőszegi Iván és Miklós osztoztak egymással a család Vas megyei birtokain. Érdekes, hogy míg várak és falvak hosszú sorát egy az egyben kapta az egyik, vagy a másik testvér, addig Gór és Ablánc birtokot elfelezték. Csak az idén jutott el hozzám egy még kiadatlan IV. Béla kori oklevél szövege.

3 Ez valamelyik, a várföldek visszavételére indított királyi akciónak köszönhette létrejöttét (12387,1255?). Az oklevél kezdő és befejező sorai sajnos nem maradtak ránk és a szöveg egy része is olvashatatlan. Azonban - sok egyéb értékes adat mellett - annyi kiderül, hogy az egyik vasi várföld határjárásában szerepel "castrum Guor", majd - "ad aquam Rabucha" - a Repce mellett folytatódik a terület határa. Abból a tényből, hogy a Kőszegiek birtokfelosztó oklevele Górt csak faluként említi - annak ellenére, hogy a felosztásra került castrumokat név szerint felsorolja - "terminus post quem"-et vélek felismerni a vár használatával kapcsolatosan. Számomra a két rendelkezésre álló adat együttesen azt a következtetést sugallja, hogy míg a 13. század közepén létezik a góri kisvár, 1279-ben már nem. Ez esetlegesen kronológiai fogódzó lehet az oly bizonytalan kerámia keltezéshez. 45