Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - MŰHELY - Tóth József: A szelestei arborétum évelőskertje

helyi Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatója adja meg a választ: "A kastélyokat és kertjeiket a kastélyhoz tartozó uradalom gazdasági alapja hozta létre és tartotta fenn. 1945-el és azután ez az alap megszűnt. Az utódok (többnyire mezőgazdasági nagyüzemek) által létrehozott jövedelmet a központosított és iparfejlesztésre orientált gazdaságpolitika szinte teljesen elvonta, így a kastélyok és parkjaik pusztulása törvényszerűvé vált. Ahhoz, hogy a szelestei kastélypark - így évelőskertje is - fennmaradjon, megfelelő funkciót kell találni számára. Az, hogy a park szép, botanikai értékei felülmúlhatatlanok, a pihenést és az oktatást magasfokon szolgálja - nem elég." Úgy látszik nem. Pedig a művelt Európa országaiban mindenütt elegendőnek bizonyul, hogy megnyíljanak a pénzforrások. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a park az állam tulajdona, kezelője a Kertészeti Vállalat, de a területén lévő kertészlakások a helyi tanácshoz tartoznak."/7/ Az évelőskert jelenlegi állapota (a Búvár Klub Növénytani Szakcsoportjának 1988-1989 évi felvételezése és ennek összehasonlító elemzése a korábbi felmérések adatai alapján) Az évelőskertben 1927-ben báró Baich Mihály, 1951-ben Tóth László (gyorsfelmérés), 1972-ben Kovács Judit, 1976-ban ifj. Bánó István és Tóth József, 1988-1989-ben az MMIK Búvár Klub Növénytani Szakcsoportja végzett felmérést. Az 1972-es és az 1988-1989-es felmérés az évelők taxonszámán kívül az évelőskert rövid állagleírását is magában foglalja. "Az út jobb oldalán terül el az ún. évelő virágoskert. Nyugati és északi oldalról kőfallal, keleti és déli oldalról drótkerítés előtti sűrű cserjefallal határolt. A kert zárt egységet képez. Kilenc parcellát találunk benne, melyek négyszöget alkotnak, az egész kertben erősen érződik az ember alkotó keze. Az ittlévő gyűjtemény fajtaválasztékban és a növények elrendezése szempontjából is nagyon jelentős. A kertet észak felől Thuja occidentalis sövény zárja le. Az egyes parcellák út felőli részei 10 cm magas és 15 cm széles Buxus sövénnyel van határolva. Az utakat kétoldalt évelőágyak szegélyezik, melyek mögött harmonikus egységben cserjék és pár fa van. Az évelők úgy vannak összeválogatva, hogy márciustól októberig mindig találunk az utak két oldalán lévő ágyak közül virágzót. így megkülönböztetünk koratavaszi, májusi, nyári, és őszi ágyakat. A cserje háttér úgy van megválogatva, hogy a virágzás idejében és színhatásában is harmonizáljon az évelőkkel. Régen az öntözővíz központi kútból vízvezeték és csőhálózat útján jutott el a kővályus öntözőrendszerbe, melyet ciszternák szakítottak meg ... "/1/, az 1960-as években kerültek ide a 21-es parcellából a sziklakert átmenekített évelői is. Az évelők többnyire elöregedtek, kivesztek, a parcellák a "Szelestei Napok" kivételével állandó munkaerőhiány miatt a gondozatlanság látszatát keltik, a dolgozók munkaidejük jó részét díszfaiskolai szaporítóanyag előállításával töltik, így a kert aktuális munkái vontatottan haladnak, vagy sok esetben el is maradhatnak. 38