Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)
1. szám - MŰHELY - Feiszt György: "A honismereti munkát kötelességemnek érzem" - Beszélgetés Dankovics Ferenccel
FEISZT GYÖRGY "A HONISMERETI MUNKÁT KÖTELESSÉGEMNEK ÉRZEM" - BESZÉLGETÉS DANKOVICS FERENCCEL - * Az értékeket létrehozó honismereti munka olyan mint a búvópatak, szemmel nem látható a keletkezése, csak amikor kristálytisztán a felszínre tör akkor látjuk hasznát, akkor hasznosíthatjuk, akkor élvezhetjük üdítő hatását. Ez a gondolat fogalmazódott meg bennem amikor Dankovics Ferencet Rábafüzesen felkerestem. A helytörténetíró életében döntő fontosságú a szülőhely, a család és az iskola, ennek ismerete nélkül aligha lehet ezt a kötődést megérteni, arra kérlek ezért mond el indulásod történetét. 1935. jan. 26-án születtem Vépen. Szülőfalumból korán elkerültem. 10 évesen lettem a szombathelyi premontrei gimnázium tanulója, és ettől kezdve szinte aludni jártam haza. Már kicsi koromtól kezdve csak tanító bácsi szerettem volna lenni. Gerencsér István vépi igazgató volt a példaképem. Négy gimnáziumi év után történt meg az iskolák államosítása. Ekkor a gimnázium valamennyi tanulójának feltették a kérdést, hogy ki akar átmenni az akkor szerveződő közgazdasági technikumba. Természetesen senki sem akart, bár azt mondták, hogy a premontreiben létszámfelesleg van, mivel a "Faludival" összevonták és nem lesz szükség ennyi gimnazistára. Mivel senki nem jelentkezett - én különösen nem, mert már akkor eltökélt szándékom volt, hogy magyar-latin szakos tanár leszek, még magánúton is latint tanultam - olyan döntés született, hogy nyolc ember nevét kihúzzák egy kalapból és azok mennek a közgazdaságiba. Talán mondanom sem kell, hogy a nyolc között voltam, Takács Ferenccel, Palágyi Ödönnel, Nagy Tiborral, szombathelyiek számára bizonyára jól ismert személyekkel együtt. A nyolc átirányított közül hatan mentek tovább érettségi után, egyikük se lett közgazdász, mindenki humán területre ment közülünk. Ez a döntés azután megnehezítette a továbbtanulásom sorsát. A bölcsészkarra szóló jelentkezésemet - bár a felvételin megfeleltem - azzal hárították el, hogy közgazdasági érettségim van, ezért ide nem, de a közgazdasági egyetemre vizsga nélkül felvesznek. Én azonban mindenképp pedagógus akartam lenni és végül sok utánjárás eredményeként sikerült az Apáczai Csere János Főiskola magyar szakára bekerülnöm, Budapesten. Ekkor még azzal hitegetA kézirat nyomdába adása után kaptuk a hírt, hogy Dankovics Ferenc 1991. február 10-én váratlanul elhunyt. 27