Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - Bana József: A VIII. Vas megyei levéltári nap

ESEMÉNYEK, HÍREK A VIII. VAS MEGYEI LEVÉLTÁRI NAP Az immár VIII. levéltári nap messze kiemelkedett a rendszeressé és megszokottá vált Vas megyei levéltári napok közül. A vidéki levéltárak sokszor szürke, egyenetlen színvonalú levéltári napjaival szemben, a vasi ismét megmutatta, hogyan kell egy ilyen rendezvényt profi módon megszervezni és lebonyolítani. A német-magyar nyelvű szinkrontolmácsolást az előadók személye és a témaválasztás is indokolta. A magas színvonalú előadások fényes bizonyítékát adták a levéltár kiterjedt nemzetközi és hazai kapcsolatainak. Tilcsik György levéltárigazgató köszöntője után Pusztai Gyula Vas megye közgyűlésének elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Az első előadó Kiss Mária a levéltár nemzetközi kapcsolatait ismertette az 1960-as évektől napjainkig. Megállapította, hogy a megyei levéltárt fekvése eleve predestinálta, hogy a határain túlra tekintsen. Trianon után voltak olyan levéltárak, amelyek két vagy többfelé is osztódtak, érthető tehát, miért került sor a burgenlandi kapcsolat felvételére. Az előadó részletesen ismertette a levéltárakban folytatott kölcsönös kutatásokat, kiadványokat és kiadványcseréket. Megemlítette a negyedszázados Mogersdorfi Nemzetkőzi Szimpozion eredményeit. Előadása végén a burgenlandihoz hasonló módon a Szlovéniával kialakult együttműködést ismertette. Boriska István előadásában Kőszegnek a magyarországi városoktól eltérő adózását 5 korszakra bontva tekintette át. Megállapította, hogy a város a XVI. századi beadványokban nem tekintette magát adóalanynak, erre a magyarországi közjogi státusza volt a rendes hivatkozási alap. Azt, hogy milyen becses források a különböző adóösszeírások, azt az 1569 júniusában kivetett ún. Wochenpfening nevet viselő fejadó, vagy a házadó (Hausgulden) is bizonyítja. Meglepő információ, hogy Kőszegen a nemességet is megadóztatták alkalmanként. Harald Prickler, a kismartoni levéltár munkatársa előadásának címe: Promontóriumok Vas megyében — a nemzetközi érintkezések színhelyei. Részletesen ismertette a megye gazgasági helyzetét, szerteágazó kulturális kapcsolatait és az élénk kereskedelmet. A megyére jellemző szőlőművelésről megállapította, hogy eltérően pl. Sopron és környékétől itt jóval több volt az uradalmi szőlő. A felhasznált források: oklevelek, inventáriumok, dézsmalajstromok stb. pontos lelőhelyét, jelzetét is megadta az előadó. Tóth Péter miskolci levéltáros a Vas vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek forrásértékét elemezte a burgenlandi és szlovéniai történeti kutatás számára. Megállapította, hogy a jegyzőkönyvvezetésnek nem voltak szabályai, így sok függött a tisztségviselőtől, a jegyzőtől. Indokolta, hogy a jelentősebb uradalmi központok, városok és mezővárosok ügyei miért hiányoznak a jegyzőkönyvekből. Külön taglalta, hogy a nemesi önkormányzat miként hajtotta végre a központi utasításokat. M. Kozár Mária: Adatok a muravidéki szlovének 18. századi életmódjához című előadásában ismertette azokat a forrásokat, amelyek a legfontosabb adatokat tartalmazzák a murántúli szlovének életmódjára vonatkozólag. A Mária 95