Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - ADATTÁR - Nováki Gyula: Újabb kutatások a kőszegi alsóvárban

XIV. sz. elején megtelepedtek és —minden alap nélkül— legfeljebb gerendavázas földsáncot tételez fel, sőt még a XV. században is sáncot gondol a város körül. Említi ugyan, hogy a király 1336-ban elrendeli a város kőfalainak felépítését, de nem világos, hogy Bakay ezt a mai vár területére érti-e, ahol véleménye szerint az első település volt, vagy már a mai belvárosra. Holl és Bakay tanulmányának egyaránt régészeti ásatás volt a kiindulópontja. Nem rajtuk múlott, hogy az alsóvárban végzett kutatásaikat nem terjeszthették ki nagyobb felületekre. A vár nagyobbik része feltáratlan maradt, így mindketten kénytelenek voltak hipotéziseket is felállítani, amelyek azonban sokban eltérnek egymástól. Holl mindenesetre sokkal visszafogottabb, igyekszik a bizonyítható tételek mellett maradni. A négysaroktornyos vár XIII. századi eredetét sok távoli és közeli analógia is támogatja, de csak régészeti ásatás tisztázná megnyugtatóan a két Ny-i torony korát. Addig csak a falaknak kívül megmért vastagsága adhat igen labilis alapot az építési korukra. Ami a lakótorony meghatározást illeti, ebben tulajdonképpen egyetértenek, ha Holl ezt a szót nem is írta le, mert ő az őrséget helyezi el benne, Bakay pedig a Kőszegi-családot (bár kis méretük miatt ez meggondolandó). Holl részletesen kifejti, miért származtatja az É-i palotaszárnyat a XIII. sz. 2. feléből, Bakay ezt nem látja bizonyítottnak, véleményét azonban nem indokolja. Az alsóvár területének korábbi használatára Holl is utal, de adatok hiányában annak jellegéről és koráról nem nyilatkozik. Bakay viszont ezzel kapcsolatban a XII. sz. végét - XIII. sz. elejét jelöli meg, e feltűnően kis területre helyezi az első települést. Kérdés, van-e régészeti bizonyíték e korai telepre (ház, tűzhely, stb.)? Mindketten feltételezik a Ny-i és D-i várfal XIII. századi eredetét, Holl mind a négy toronnyal együtt, Bakay azonban csak a két K-ivel. A Ny-i és D-i palotaszárny későbbi eredetében egyetértenek. Bakay az általa lakótoronynak tartott ÉK-i és DK-i torony körül külön várfalat és sáncárkot tételez fel, bár az 1987-ben előkerült várfalrészlet építési kora és további folytatása felderítetlen maradt. Még sok kérdés merülhet fel az olvasóban, amikre a két kutató nem tért ki, vagy csak futólagosan érintett. Holl Imre Kőszeg alsóvárával kapcsolatos, évek óta megjelenés előtt álló monográfiájától várjuk a további részletek közlését a következtetéseinek bizonyítására. Kívánatos lenne, ha Bakay Kornél is felsorakoztatná a konkrét adatait a meglepően újszerű elméletének alátámasztására. JEGYZETEK * Holl Imre: Kőszeg vára a 13. században. = Archaeologiai Értesítő (továbbiakban: AÉ) 1986. 50-68.p. 2 Holl Imre: Négysaroktornyos szabályos várak a középkorban. = AÉ 1984.194-215.p. 3 Bakay Kornél: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 19/2 (1990) Szombathely, 1991. 45-79.p. Ebben Bakay röviden ismerteti az általa évek óta feltárás alatt álló Somogyvár-Kupahegy erődítését is, mint "a kőszegi erődfal párhuzamát". Leírásában azonban egészen más jellegű és —Bakay meghatározása szerint— a kőszegi alsóvárnál több mint 100 évvel korábbi "várfal"-ról olvashatunk. Nem fejti ki, mennyiben hasonlítható össze a két, egymástól távoli, alapvetően más földrajzi és történeti környezetben kialakult, merőben különböző vár. 86