Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - Tilkovszky Lóránt: Kiss János nyugalmazott altábornagy tanulmánya Magyarország honvédelmi helyzetéről 1942. novemberében

Ezt az esetet tartom a legvalószínűbbnek és hazánk veszélyeztetése szempontjából elsődlegesnek! A jelenlegi horvát uralom nem képes a majd kibontakozó szerb erővel eredményesen szembeszállani. A Szerémség és általában Szlavónia azonnal a szerbekhez fog csatlakozni. Valószínű azonban, hogy a szerb erők zöme kezdetben Bosznia, a Dalmát tengerpart és Horvátország ellen fordul. A dunántúli Dráva-, és a bácskai Duna-határunk mentén kezdetben tehát csak gyengébb szerb nyomás érvényesülhet. Dráva- és Dunahatárunk védelme megfelelően előkészítve aránylag könnyű feladat lesz, különösen e helyzet kialakulásának kezdeti állapotában. Ez lesz az az időszak, mikor tervszerűen előkészített gyors és erélyes fegyveres beavatkozással a Tiszától keletre Torontál és Temes vármegyéket megszállhatjuk, ezzel egyidőben Erdély román megszállás alatt lévő déli területének visszacsatolását kezdeményezhetjük/ ad 2/ Ennek kiinduló alapja Norvégia és Svédország. Ez az erőkifejtés hazánkat legalábbis kezdeti állapotában nem érinti. Annál könnyebb lesz Szlovákiával szemben kis erőkkel határkiigazítást végrehajtani. Egyébként hazánk területe északnyugati irányból komolyan nem lesz veszélyeztetve. ad 3./ Ennek kiinduló alapja Nagybritannia. Az erőkifejtés iránya az észak-francia, belga, holland tengerpart. Hazánk területét közvetlenül nem érinti. Ezekután valószínű az is, hogy a szovjet hadsereg az angolszászok erőkifejtésével együttműködve nyugati irányú offenzívába kezd. Bizonyos, hogy a Szovjet hadereje bizonyos mértékben gyengült. De az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a szovjethatalom rendkívüli szívóssággal rendelkezik, a Szovjetbirodalom életereje pedig túlszárnyal minden eddigi elképzelést. Ha már most figyelembe veszem, hogy a német véderőt keleten gyengíteni kell a többi irányból fellépő ellenséges erőkifejtés elhárítása céljából, úgy adva van a szovjet offenzíva valószínűsége. Valószínűnek tartom ezt az offenzívát Leningrád-Moszkva közötti térségből, súlyvonallal Vitebszk, Minszk, Varsó irányában. A Don mentén harcoló magyar hadsereg feladata az északkeleti Kárpát-határunk fedezése. Visszavonulás esetén e hadseregünket olyképpen kell fokozatosan visszavonatni, hogy ezen feladat mellett beavatkozhasson (legalább részeivel) Délerdély visszacsatolásáért folyó hadműveletünkbe, - ha az akkori helyzet, tér- és időbeli viszonyok megengedik. Összegezve: 1943-tól kezdve a német ellenőrzés alatt álló Európa az ostromlott várhoz fog hasonlítani. Az ellenséges erőkifejtés déli, északi, nyugati és keleti irányból olyan helyzet kialakulását teszi valószínűvé, melynek során hazánk déli, keleti és északkeleti határai lesznek elsősorban veszélyeztetve. Valószínű továbbá a helyzet olyképeni alakulása, mely nekünk lehetőséget nyújt befejezett tények megteremtéséhez. Vizsgáljuk meg tehát honvédségünk pillanatnyi állapotát abból a szempontból, hogy rendelkezik-e mindazon tényezőkkel, melyek fellépésének sikerét biztosítják azon célból, hogy eleget tehessen a vázolt katonapolitikai helyzetben reá váró honvédelmi feladatoknak. 15