Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - ADATTÁR - Feiszt György: Márványkő vára

ADATTAR FEISZT GYÖRGY MÁRVÁNYKŐ VÁRA Az elenyészett vasi várak között jelentős helyet foglal el a mai Petőmihályfa területén hajdan volt márványkői vár. Az erősséget a Nádasd nemzetségből származó Gersei Petők építtették a XV. sz. első évtizedében. Zsigmond király 1401-ben engedélyezte a családnak, hogy bármelyik birtokán, de csak az egyiken, fa vagy kő erősséget építhessen.

1 A főúri birtok jelentőségét a vár adta meg és a várépítéshez szükséges engedély megszerzése minden meggazdagodott feudális úr dédelgetett vágya volt. Az a jó kapcsolat, amely a Gersei Petőknek Zsigmond kegyét uralkodásának már az elején biztosította, feltételezhetően arra az időre nyúlik vissza, amikor a még Őrgróf Zsigmond csak zálogként birtokolta Vas megyét más határszéli birtokokkal egyetemben. Az örökösen pénzszűkében lévő Zsigmondnak a Gersei Petők is adtak kölcsönöket, melyeket a király a későbbiekben bőkezűen honorált. Márványkő felépítésének a Gersei Petők különös fontosságot tulajdonítottak. Ezt az mutatja leginkább, hogy 1403-ban a király adományából már Kernend urai voltak,

2 Gersei Pető János zalai főispáni kinevezésével pedig Rezi és Tátika várak várnagyi tisztsége is együtt járt,

3 de a saját vár felépítését mindezek nem befolyásolták. 1417-ben említi először oklevél a Mihályfalva possesioban felépített Márványkő várat.

4 Van valami jelképes abban, hogy az oklevélben Gersei Pető János zalai főispán saját várában éppen egy magánjogi ügyben, bizonyos szökevény jobbágyok miatt támadt perben foglalt állást. Márványkő vára ugyanis éppen ebben különbözött a megyei várak többségétől. Ezt a várat a Gersei Petők a már kialakult birtoktest védelmére építették. A középnemesi sorból a bárók közé emelkedés útját járó családnak feltétlenül szüksége volt egy mentsvárra azon a területen ahol még az ősi nemzetségi időkből származó birtokok voltak és ezt a szerepet nem tölthette be az uralmuk alá került zalai várak egyike sem. A XV. sz-i megye társadalmában a Gersei Petők szívós harcot folytattak helyzetük elismertetéséért. Ebben a küzdelemben nemcsak a káptalannal álltak szemben, ahol vasvári pozícióikat kellett védelmezniük, hanem elsősorban a rivális megyei nemességgel.

5 A XV. sz. első négy évtizedében, amikor a Gersei Pető család tagjai Vas és Zala megye főispáni címét viselték a királyi hatalom helyi képviselőiként hatalmi státusukat nem kérdőjelezték meg, de jelentősen változott a helyzetük Zsigmond halála után. A Zsigmondot követő Albert király hirtelen halála után beállt bizonytalan politikai helyzetben a Gersei Petők az I. Ulászlót elismerő főúri párthoz csatlakoztak. Ezért hűtlenség címén Erzsébet királynő vagyonuk jelentős részét 69