Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - MŰHELY - Unger Magdolna: Néhány gondolat a német kisebbségről

UNGER MAGDOLNA NÉHÁNY GONDOLAT A NÉMET KISEBBSÉGRŐL Nagy megtiszteltetést jelent maroknyi népcsoportunknak, hogy a Vasi Honismereti Közlemények bennünket is bemutat. Örömmel teszek eleget a felkérésnek, hiszen jómagam is német származású vagyok. Gondolataim nem tudományosak, hanem gyakorlatiasak, őszinték. Arról írok, amit végigéltünk, amit ma teszünk, amit érzünk. Vas megye 20 településén élnek jelentősebb számban kisebbségek. A németek lakta falvak Kőszeg, Szombathely és Szentgotthárd térségében helyezkednek el. Ezek az alábbiak: Vaskeresztes, Pornóapáti, Kiszsidány, Kőszegfalva (Kőszeg városrésze), Rönök, Rábafüzes (Szentgotthárd városrésze), Alsószölnök. Nem elhanyagolható a németek száma Kőszeg és Szentgotthárd városokban sem. A Vas megyei németek száma 2000-re tehető, de ez csak becsült adat. A népszámlálási adatok ugyanis nem tükrözik a tényleges számot, hogy miért nem, erről később szólok. Kezdjük egy kis történelmi visszapillantássá. A magyarországi németek betelepítése —der große Schwabenzug— nagyrészt a törökök kiűzésével, 1686-tól kezdődött meg. Buda visszafoglalása után, ahogy a török fokról-fokra kiszorult az országból, nyomában a végveszélyt valahogyan túlélő gyér lakosság látott hozzá a szörnyű megpróbáltatásoktól lerombolt haza felépítéséhez, az új élet megalapozásához. Németek is jöttek, hogy új hazát teremtsenek maguknak, főképp Buda és Pest környékén, s a Dunántúlon, főleg annak északabbra fekvő részén. Belőlük kevés jutott el a nyugati országrészbe. A svábok betelepítése a 18. század közepére nagyrészt befejeződött. Nyugat-Magyarországon (de másutt is az országban) már előbb is éltek németek, őket a régi németség fogalomkörébe sorolhatjuk. Ennek a régi németségnek a betelepülése a 10. század utolsó évtizedeiben kezdődik, amikor Géza fejedelem I. Ottó német császárral való megegyezés (973) alapján Magyarországon bevezeti a kereszténységet, fiát, István fejedelmet eljegyzi Gizellával, a bajor herceg lányával. Gizella kíséretében parasztok, kereskedők, lovagok jönnek, elsősorban Bajorországból, illetve az abból kiváló osztrák hercegségekből. Ez a bevándorlás még folytatódott a későbbi időkben is. Ekkor elsősorban Nyugat-Magyarországon (ma Burgenland és határszéle), de az ország más részében is települtek le. Ezekből az évszázadokból származnak a települések német nevei is: pl. Kőszeg -Güns, Rönök-Radling, Alsószölnök-Un terzemming, Vaskeresztes—

Großdorf, Rábafüzes—Raabfidisch, Pornóapáti—Pernau, Németújvár—Güssing, stb. Tehát a Vas megyei németek ősei a régi németségben keresendők, kivétel ezalól Kőszegfalva. Német neve is kifejezi eredetét: Schwabendorf. Nyelvjárásuk is eltér a svábokétól, a hienc (Hienz vagy Heanz) dialektust beszélik. 56