Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - MŰHELY - Bencsics Gyöngyi: Kulturális élet a Vas megyei horvát falvakban

vát csoportok az ország területén élő más (sokác, bosnyák, bunyevác, lakócsai, zalai) horvátoknál "vendégeskednek"; a nemzetiségi napok, melyeket a megyén belül élő különböző nemzetiségek különböző helyen rendeznek meg évenként; a helyi és környékbeli rendezvények (határtalálkozó, kultúrházavató, sörnapok Szombathelyen, folklórcentrum Bükön). Narda Szentpéterfáról légvonalban észak felé utazva —Horvátlövőn és Felsőcsatáron át— Nardára (Narda) jutunk. 1984 óta ez is egyik kulturális centruma a hazai grádistyei horvátoknak. Az évszámból ítélve fiatal a nardai táncosok csoportja. Ám ennek a gyökereit, előzményeit megtaláljuk már az 50-es, illetve a 70-es években. A ma is virágkorát élő csapat 7 éve folyamatosan tevékenykedik, és erjesztője volt itt is a sokoldalú kulturális életnek. Több éven keresztül e sorok szerzője szintén aktív részese lehetett ennek. (Jelenleg az utánpótlás csoportot vezeti.) A16 táncosból álló alapító társaság létszáma hol bővült, hol csökkent. Az évek során szinte teljesen kicserélődött. Irányítója, a táncok betanítója Németh Sándorné (Magdi), aki tiszteletdíjas kultúrotthon-igazgató. Népszerű a fiatalok körében. Kezdetben sokat segítettek a horvát zsidányiak, főleg Steiner Ferenc, és a felsőcsatári Karagity Antal. Később egy állandó koreográfus, tánctanár is csatlakozott a vezetéshez: Bartos Gyula. Hetente két próba adja a felkészülés gerincét. Négy hónapos együttmunkálkodás után egy felsőcsatári majálison mutatkoztak be. Majd sorra szerepeltek a nemzetiségi napokon, a horvát bálokon, a falujukbeli ünnepségeken, ifjúsági találkozókon, fesztiválokon. Két alkalommal Körmenden az amatőr tánccsoportoknak szóló bronz III. minősítést kapták meg. Eljutottak belföldi és külföldi turnékra: ezek, a visszajelzések alapján, mély nyomot hagytak az ausztriai, jugoszláviai horvátok, valamint a Németországban —az akkori NDK-ban— élő szorb emberek lelkében. Újabb szokások teremtődtek, természetesen a régi ápolása mellett, például évenként "záróbált" rendeznek szilveszterkor. Horvátzsidány Tovább utazva, szintén észak felé, következő kultúrközpontunk: Horvátzsidány (Hrvatski Éidan). A körülötte elhelyezkedő falvak: Ólmod és Peresznye. A táncélet elindításában itt az 1975-ös évet kell megemlítenünk, s Ecker János szerepét, aki kimagasló egyénisége volt e tevékenységnek. Az ő nevéhez fűződik a helyi énekkar és színjátszócsoport megalakítása is. Sajnos a tánc világában mélyreható változásokat hozott a fiúk katonaélete, de egy-egy "szál" mindig fenntartotta a folyamatosságot. A táncoktatók között ismét feltűnik Németh János neve, illetve meghatározó a falu szülöttének, Steiner Ferencnek a tánctudása és táncszeretete. Pedagógiai pályám kezdetén részt vehettem én is e szívet, lelket gyönyörködtető munkában, s "átplántálhattam" tudásom egy részét a táncok szépségéből a gyerekek és fiatalok világába. A fellépések közül megemlítendők a különböző helyi és "vidéki' bemutatkozások, fesztiválok, minősítők, televíziós megmérettetések. Kiváló és elmaradhatatlan lehetőség volt, a többi horvát falu csoportjához hasonlóan, a bécsi búcsún való részvétel. Mivel majdnem a megyehatáron helyezkedik el e csodás község, nem je 36