Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Beke Margit: A Batthyány család az Egyházban

BEKÉ MARGIT A BATTHYÁNY CSALÁD AZ EGYHÁZBAN A Batthyány családnak nem csupán a magyar politikai és társadalmi életben betöltött szerepéről szólnak az évszázadok, hanem az egyház különböző fórumain való jelenlétéről is, akár csendes, rejtőzködő szerzetesek, akár papi funkciót betöltő személyiségek, akár az egyház javát előmozdító világiak voltak. Legkorábbi adatunk, hogy I. Mihály 1341-ben az őrsi várban Mária Magdolna tiszteletére alapított prépostságot bőséges adományokkal tetézte.

1 Később Klárától maradtak fenn levelek, aki ciszterci vagy klarissza perjelnő volt és 1551-ben és 1552ben Kristóftól alamizsnát kért rendje számára.

2 A családban Boldizsár Luther Márton követője lett. A katolikus hitre Ádám (1610-1659) tért vissza, aki 49 évével jelentős életművet hagyott hátra. Katolizálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek. A tehetséges nem egészen 20 éves ifjú áttérése 1629-ben történt, noha ez nem mehetett könnyen. Pázmány féltőn inti "szerelmes fiam uram"-at, hogy ne tántorodjék el, ha "sok ostromai vannak".

4 Kéri, tartson udvarában papot, és örül, amikor értesül Ádámnak máriacelli búcsújárásáról.

5 Valószínű, katolizálásának köszönhető 1630-ban elért grófsága. Amikor Pázmány ünnepi keretek között megnyitotta a nagyszombati egyetemet, a díszvendégek sorában őt is ott találjuk.

6 Helyreállította Veszprém megyében a Mária Magdolnáról nevezett felsőőri prépostságot. A Batthyányiak ősi fészkének, Németújvárnak várkápolnáját ő építette. 1643-ban a városban 12 ferences részére kolostort alapított és rájuk bízta a családi sírbolt gondozását, valamint a családi könyvtárat.

8 Ádám gyermekei között találjuk Anna Juliannát, aki a török-magyar fegyverzajoktól hangos világi háborgások, katolikus-protestáns ellentétek légkörében a szemlélődő élet szépségét részesítette előnyben, amikor a pozsonyi klarisszák szigorú kolostorába lépett. Ádám utódai közül II. Kristóftól a családi hercegi, I. Páltól a grófi ág származik. II. Kristóf és fia II. Ádám (1662-1703) építették Rohoncon 1679-ben a barokk stílusú Szent Katalin plébániatemplomot az előző középkori helyén.

11 Ádám tárgyalásokat folytatott a premontrei renddel a türjei prépostságról. Az átadás azonban özvegyére, Strattmann Eleonórára várt. Az alapítólevelet feltűnő, hogy ebben a kegyúri szerződésben mennyire a szellemi, lelki szféra érvényesül a szociális vonás mellett. Pl. ha valaki belép közülük a premontrei rendbe, az jogosult a préposti méltóságra, ugyanakkor a prépostság kötelessége, hogy állandóan imádkozzanak a családért, továbbá gondoskodjanak az ifjúság neveléséről. A türjei prépostságot egyik fiúk, Károly herceg választotta el a csornaitól és lett önálló egészen a rend 1786-os feloszlatásáig. Egyébként Eleonóra szegény lelkek javára tett alapítványokat és fundációt rendelt a mosgói templom számára is.

13 Másik gyermekük Lajos, (1696-1765) Magyarország nádora sem maradt el szülei jótékonysága mögött. Nagykanizsán hatosztályos gimnáziumot alapított és azt a kegyesrendiek kezelésére bízta azzal a meghagyással, hogy különös gondjuk legyen a magyar nyelv művelésére. Ez az iskola lett később Deák Ferencnek is alma matere. Németújvár templomát új oltárral gazdagította. A régi oltárképet Havasboldogasz96