Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Gróf László: Néhány gondolat a térképek és a helytörténet világából

nem olyan nagy, mint egy ezerszámra gyártott kerékpáros túratérképe, mivel ez utóbbit addig használták, míg az a sok hajtogatástól darabokra hullott. Az iskola falán függő országtérkép a számos nebuló kétes tisztaságú ujjlenyomatától többet szenvedettt, mint a könyvtárak biztonságában őrzött atlaszok térképei, nem is beszélve egyes politikai irányok megsemmisítő rendelkezéseiről. Az évszázadok folyamán főként sok könyv és térkép pusztult el a gyakori tűzkárokban. Az 1666-os londoni nagy tűzvészben úgyszólván majd minden ház megsemmisült a belvárosban és egy korabeli becslés szerint több mint 150 000 font sterling értékű =kb. 15 milliárd forint, mai érték) könyv és térkép lett a lángok martaléka.

5 A sok hadakozás és háború is hatalmas károkat okozott. Lázár deák kéziratos térképe talán örökre elveszett volna a másfélszázados török hódoltság idején, ha azt a németspianus nem adta volna ki 1528-ban Ingolstadtban. Szerencsére ez megmaradt, igaz ugyan, hogy csak a múlt század végén bukkant elő egy osztrák antikvárusnál. Különös módon, még napjainkban is kerülnek elő eddig nem ismert vagy pedig elveszettnek hitt térképek. Az Olaszországban élő térképgyűjtő Szathmáry Tibor 1987-ben egy piaci könyvárustól vásárolt meg, egy addig elveszettnek hitt XVI. századi Magyarország térképet.

7 Az első kataszteri felmérés aktáinak és térképeinek nagyrésze sem kerülte el a történelem viszontagságait. II. József halála után a nemesség örömmámorban pusztította a földmérés dokumentumait. Biharban hosszú vita után úgy döntöttek, hogy "a földmérés munkarészeit akasztófa alatt égetik el" míg Vasvármegye a következő határozatot hozta: "A vészes földmérésnek vége szakadván, a manipulánsok nyájától azokat a nem nemeseket, kik hadi szolgálatra alkalmasak, ha egy hét alatt nem hagyják el megyénk területét, s átadjuk a katonaságnak, hogy ez léha nép ne váljék az állam terhére, mint a gyalázatos szolgaság bélyegeit rögtőn megsemmisítjük. A földmérés alkalmával földjeinken vagy a határokon elhelyezett jelzőket "kitépetjük, a földmérés aktáit rögtön lefoglaljuk és elégetjük".

8 Kecskeméten szerencsésebb sorsra jutottak az iratok. így máglya helyett három börtöncellába halmozták az aktákat, majd azok ajtait lepecsételték. Századunk nagy világégései csak továbbemésztették a még megmaradt térképeket és dokumentumokat. Az Európát érintő bombatámadások és hadműveletek rengeteg értéket semmisítettek meg, ugyankkor számos köz és magángyűjteményt vittek külföldre, vagy fosztottak ki háborús zűrzavarban. Nem kis mennyiség került a "gyűjtsd a papírt és a fémet" akciók nyomán a MÉH telepekre, majd onnan zúzdába. Bár Angliában Hóditó Vilmos óta (1066) nem járt idegen nemzet hadserege, a reformáció és VIII. Henrik ugyancsak megtette " hatását, amikor a sok gazdag szerzetesrendet feloszlatták és levéltáraikat elkobozták, felprédálták. A még ezek után is fennmaradt térképekhez sem a legkönnyebb hozzájutni. Elhelyezésük gyakran a véletlenen múlott. Még az egyes könyv- és levéltárakban őrzött térképek sem állnak a kutatók rendelkezésére. Nem hinném, hogy egyedül lennék, aki úgy érzi, hogy a térképek nem tartoznak a legkedveltebb források közé a levéltárosok körében. Gyakran nem tudják, mit kezdjenek velük. Nehézkes alakjuk miatt nem férnek el az amúgy is zsúfolásig megtelt polcokon, melyeket elsősorban iratok és könyvek számára terveztek és készítettek. Kartologizálásuk sem egyöntetű. Némelykor a készítő kartográfus neve alatt, többnyire a területi ábrázolás alapján történik. Olykor a térkép típusa szerinti felosztás (kataszteri, adóügyi, néprajzi, vízrajzi, vasúti stb.) használatos. Nagyban megnehe94