Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)
ADATTÁR - Kiss Gábor - Tóth Endre: Zalák Árpádkori vára
A zalaki földvártól Ny-ra, légvonalban 1400 m-re, Polány területén, a Perint és a Jáki-Sorok összefolyásánál légifelvételen egy másik váracskát lehetett megfigyelni, amit a helyszínen is megtaláltunk. Nemcsak a védelmi rendszer, hanem az azzal összefüggő úthálózat miatt is fontos pont Ikervár, ahol a Rába árterében két hasonló váracska őrizte az átkelőhelyet: szintén azonosítottak. 58 Ikervár a forrásokban adatolt legkorábbi, azonosítható motte-típusú földvár: 1073-ban Salamon király Ikerváron töltötte a karácsonyt. Abból a tényből, hogy Salamon itt megfelelő szálláshelyet talált, arra lehet következtetni, hogy ekkor a közeli Sárvár még nem volt váras hely. Erre mutat egyébként a középkori közlekedés és utak vizsgálata is. Az Árpád-kori K-Ny-i forgalomban az átkelőhely nem Sárvár, hanem Ikervár volt. Ezért sem meglepő, hogy az Ikervártól DK-re vezető út mentén nyőgér-falu van, és talán az sem véletlen, hogy Ikerváron a Rába Ny-i oldalán korai Árpád-kori temető került elő 60 . A Rába mentét - legalábbis az átkelőhelyen, máshol is várakkal erősítették meg. A Rum-Kám közti átkelőhely közelében is találtunk egy kis földvárat 61 . E korai várainknak okleveles említése igen ritka, hiszen a védelmi funkciójuk a 13. sz.-ra fokozatosan megszűnt, nagyobbszámú oklevél pedig éppen az 1200-as évektől maradt ránk. Az oklevelek határjárásaiban azonban találhatunk olyan megjelöléseket, amik a motte típusú várakra utalnak. így például 1416-ban TÖttösbér /a mai Bérbaltavár kisbéri része/ környékén említenek földeket penes indagines Kerekmegye, alio nomine Nyárasalja. A kerekmegyének nevezett földtöltés, vagy sánc alighanem egy korai kísérődre vonatkozik. A zalaki földvár és vidéke történeti földrajznak, birtokosainak vizsgálata nemcsak a korai védelmi rendszer megismeréséhez adott új adatokat, hanem az Árpád-kori és későbbi települési rendszer kialakulásához, a helynévadás mikéntjéhez és kronológiájához is megszívlelendő tanulságokkal szolgált. Két, egymás melletti igazgatási egységről derült ki, hogy eredeti nevűk más volt: a Zalák és a Lapsa név a 15. sz-ra, a korábban egységes terület szétaprózódásával, birtokos-változásaival eltűnt és területükön új falvak alakultak. Hasonló jelenségeket Vas megyében csokorra fogva találhatunk. A települések kialakulását, a helynévadást és névváltozásokat vizsgálva az Árpád-kori helynévadás időrendjéhez és folyamatának megismeréséhez juthatunk közelebb. JEGYZETEK 1. Kiss Gábor - loth Endre: A Vasvári "Római sánc" és a "Katonák útja" időrendje és értelmezése. (Adatok a korai magyar gyepűrendszer topográfiájához I.) =Communicationes Archaeologiae Hungáriáé, 1987. 101137.p. 2 Urkundenbuch des Burgenlandes.(továbbiakban: UB) ILköt Graz-Kőln.1965. No.177. 3. Itt köszönjük meg Derdák Ferenc geodéta, Kiss E. Csaba restaurátor, Mayer László és Vízvári Zsolt ásatási technikusok, Nagy Endre néprajzos, Navrati! Ferenc főiskolai tanár, valamint minden ásatáson résztvevő segítségét 4. Vas megyei Levéltár, (továbbiakban:VaML) Tepkép gyűjtemény, (továbbiakban :Tgy) U. 636: Tarodháza. 5. UB. II. köt No.177. 6. Kniezsa István: Magyarország népei a XI-ik században. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. II. köt Bp. 193S. 394. p. 2 jegyzet 7. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában.II.kőtBp.1894,809. p. 8. V.o.: Fűgedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 213.p. No.324. - Sándorfi György: A magyar várépítészet korai szakaszáról, irodalmi adatok és terepbejárások alapján. = Archaeológiai Értesítő, 1979. 251. p. Ráth K és Rómer Flóris tévesen a Veszprém megyei Pór- és Nemesszalókkal azonosították = Győri Történelmi és Régészeti Fűzetek, 1863. 305.p. 9. Csánki: i.m. ILköt 809. p. 10. UB I.köt.Graz-Köln, 1965. No.374. 11. UB IVkőt Wien-Graz-Kőln, 1985. No.205. 12 Csánki: i.m. ILköt. 809. p. - Zsigmondkori oklevéltár, /SzertMályusz Elemér/ II/Lköt Bp. 1958. No.1423. 13. Vas megye földrajzi nevei. /Szerk. Balogh Lajos- Végh József/ Szombathely, 1982 201/86. 14. Csánki: i.m. ILköt 809. p. 15. UB IVköt No.134. 16. UB IVköt No.506. 17. UB IVköt No.272 18. Balogh-Végh: i.m. 201/22 88
