Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)
ADATTÁR - Kiss Gábor - Tóth Endre: Zalák Árpádkori vára
comest, hogy az elhunyt birtokait, a Vas megyei Jánosfalvát és Zalakot, amelyek a királyra szálltak, foglalja le. 1438-ra Zalakot a Molnáriak kezén találjuk 37 . A család Molnáriban,Gyanóban, Zalakon és Árpáson volt földesúr. Hogyan jutottak hozzá a birtokhoz, és mikor, nem tudjuk. A megszerzésben a családi kapcsolatok és a birtokok közelsége játszhatott szerepet. 1358-ban a Herman nb.-i Árokközi Simon fia Ferenc lányának, Erzsébetnek a férje Molnári László volt: Ferencnek pedig nem volt fia 38 . Azt is tudjuk, hogy a Molnáriak a Zalákhoz közeli, a Lapsával szomszédos Árpáson is birtokhoz jutottak. 1328-ban Árpáson lakott Beké fia Saul fia Dénes 39 . Lehetséges, hogy a Jánosfalvi ág kihaltával a Molnáriak árpási ága szerezte meg Zalakot vagy egy részét 1402 és 1438 között. 1449-ben martonfalvi Lacza Mátyás felesége, Molnári Katalin és annak testvére, Balázs nevében /mindketten Molnári Mihály gyermekei/ tiltják Molnári Tkmást a zalaki birtok elidegenítésétől, Váti Mihály kormányzói főkancellárt pedig a birtok megszerzésétől . A tényállás világos, ha a rokonsági kapcsolatot pontosan nem is ismerjük: a Molnári család egyik tagja, Tamás, Váti Mihálynak akarta eladni a zalaki birtokot vagy egy részét. A Vátiak ekkor a szintén zalaki földet, a szomszédos Totfahrt birtokolták. Zalakot 1453-ban és 1473-ban praediumként említik 41 . Az egykori Zalaki várföldön Zalák falu a DK-i határban, a vár környékén alakult ki, ahogyan erre a megtalált településnyom is utal. Falu létére itt már azért is gondolhatunk, mert a zalki földek DK-i részén nem ismerünk falut a 14-15. sz-ból, a másik három falu pedig a zalaki földek többi részét foglalta el. A Zalák löldjén keletkezett harmadik települést, Tötfalut 1403-ban említik először: Zsigmond a hűtlenné lett Herman János fia Herman, Kölked és Tótfalu birtokait Váti Lászlónak adományozta 42 , és Váti Lászlót és Jánost még az évben beiktatták a tótfalusi birtokukba 43 . Tehát az egykori Zalák ÉK-i részét a 15. sz. legelejéig a Hermanok birtokolták. A Vátiak kezén a 15.sz. végéig volt Tótfalu 44 , 1495-ben a fiúörökös nélkül meghalt Váti János birtokait a király Korlátkői Osvátnak adta 45 , de ezek között Tótfalu nincs említve. A negyedik település, amely Zalakon kialakult /Sorki/Kápolna. A falut 1418-ban possessio Kápolna alio nomine Zalák 46 említik. A település azonban már korábban is létezett, mert a polányiak és rokonaik egyezkedésében már 1301-ben olvasható 47 : a iuxta viam de capella B. Ladislai versus Sabariam fekvő villa. Ebben az oklevélben ugyan nem nevezik Kápolnának a falut, de csakis ezzel azonosítható a villa. A település a templomocska mellett valószínűleg később alakult ki, és ezért fontosabbnak tartották a szent László tiszteletére épített kápolnát megemlíteni az oklevél határleírásában, mint a falu nevét. A falu 1301-ben még új település lehetett a zalaki földön, ezért rögzült neve valószínűleg nem is volt. A település azonban életképes volt és fennmaradt 100 év múlva már állandósult a Kápolna név. Noha a polányiak egyezkedtek, Polányról nem lehet szó, mert templomának patrociniumát ismerjük. Ez azonban a középkor vége után változott. Az 1674-es, 1697-es és 1756-os visitatiok Szűz Mária tiszteletére szentelt templomról tudnak. A ma is álló templom sokszáz éves múltját nemcsak a külső falán feltárt freskók /palástos Madonna, Mihály, Kristóf és Sebestyén/ mutatják, hanem a Kazó-visitatio megjegyzése is a templom régiségeiről, és a szentségház régi módi /román vagy gótikus-kori/ elhelyezéséről az északi szentélyfalban. A templom a középkorban nem Mária, hanem szent Vencel tiszteletére épült 48 . A középkorban a patrociniumváltozás nem képzelhető el, és a szent 85
