Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

Pusztainé Illés Katalin - Varga Aladárné. 100 éves a szombathelyi közgazdasági szakközépiskola

élte becsületes iparos életét: fia a miniszteri bársonyszékig vitte. Nagy távolság, hosszú létrája a mindennapi életnek. Sokszor hány nemzedéknek kell dolgoznia, míg egyik tagja odáig jut! Horváth Boldizsár a maga erejével, munkájával emelkedett odáig. Ezért választottuk őt patrónusul, követendő példa gyanánt." A második világháború idején az iskola helyiségeit katonai célokra használták. A tanítás így kezdettől fogva nehézségekkel küzdött. Csak heti 4 alkalommal, két déle­lőtt és két délután folytak előadások. A nehézségeket növelték az 1944-45-ös tanév­ben a gyakori légiriadók, s ezek következtében már október 21-én a rendszeres tanítást be kellett fejezni..A tanulókkal való foglalkozás azonban folytatódott: a tanítványokat 7-8 főből álló tanulmányi csoportokra osztották, amelyek vezetői he­tenként egyszer útbaigazításokért az iskolában jelentkeztek: a vezetők a kapott fel­adatokat közölték csoportjuk tagjaival. A helyi tanulókat számonkérés céljából he­tenként egyszer szintén behívták. A tanári testület tagjai közül 8-an katonai szolgála­tot teljesítettek, 12-en tanítottak 8 nappali és 3 felnőtt osztályban. A háború vége felé a visszavonuló németek igénybe vették az épületet, és azt teljesen tönkretették. Az iskola tanárai és tanulói gyors ütemben láttak hozzá a helyreállításhoz, a felszerelés biztosításához. A rendszeres tanítást 1945. május 22-én kezdték meg újra, és július 11-én az osztályvizsgákkal, majd 14-én ünnepéllyel fejez­tekbe. Még a háború idején 1942-ben nyílt meg az iskola felnőtt tagozata. 1946-ban az iskola főhatósága a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium lett, s ebben az évben indult meg a dolgozók tagozata is. Ez utóbbi kiépülésével párhuzamosan a felnőtt tagozat fokozatosan megszűnt. Az intézet 1950-ig mint "Horváth Boldizsár Kereskedelmi Középiskola" műkö­dött. 1950-ben visszakerült az Oktatásügyi Minisztériumhoz, elnevezése "Horváth Boldizsár Közgazdasági Gimnázium", majd a következő évben "Közgazdasági Fiúkö­zépiskola" lett. 1953-tól nyílt meg az iskola a lányok számára. Arányuk évről évre növekedett, fokozatosan meghaladta a fiútanulókét. 1953-ban a közgazdasági szakközépiskolák szakosítása következtében az iskola mezőgazdasági tagozatú közgazdasági techni­kummá ("Köztim") szerveződött át, s a technikumi jelleg megtartásával, de a tagoza­tok bővülésével ebben a formában működött 1965-ig. Mivel a szakosítás nem min­denbenváltotta be a hozzá fűzött reményeket, a gyakorlati élet igényeinek megfelelő­en az 1956-57-es tanévben a mezőgazdasági mellett megindult az ipari tagozat is. 1960-ban az egyre növekvő szakemberszükséglet kielégítése érdekében megindult az intézet keretében - a gimnáziumi érettségivel rendelkező vállalati dolgozók részére - a kiegészítő közgazdasági technikumi képesítő vizsgára előkészítő tagozat is. Ezek­ben az években a gyors felfutás miatt újból előtérbe került az iskola bővítésének szükségessége, hiszen 1960-tól már 12 nappali osztályban folyt a tanítás. A felettes szervek támogatásával 1964-ben kezdődött meg az épület déli szárnyának a bővítése, s 65-re két tanteremmel, korszerű tanári szobával és könyvtárral gyarapodott. 1965-ben a fejlődés követelményeinek megfelelően az iskola közgazdasági szak­középiskolává alakult át, és felvette Rudas László kommunista közgazdász nevét. 1975-ben az iskolához csatolták a gyors- és gépíróiskolát, melyben kétéves szakkép­zés folyik. 7

Next

/
Thumbnails
Contents