Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Pálffy József: Velem község krónikája 1944 és 1945-ben

4./Az Országépítés irodája Bacsóvölgyi József villájában volt berendezve. Vezetője, Kőfaragó Gyelnik Vilmos egyetemi tanár a Berendi-villában lakott. 5.1 Gömbös Ernő százados, állomásparancsnok először a Somogyi-villába, majd onnan a kényelmesebb Wölfer-villába költözött. 6./A Stirling-villával szemben, a volt László-villában lakott Szálasi menyasszonya, akire állandóan két géppisztolyos testőr vigyázott. Naponta csak a Stirling-villába járt át, a faluban nem igen mutatkozott. 1.1 A kihelyezett csendőrőrsöt az iskolában helyezték el. Parancsnokuk Székely tiszthelyettes volt. 8./ A Testőr félszázad a Gyermeküdülő épületében kapott helyet. Parancsnokuk Detre főhadnagy volt. 9.1 A Riadó őrség Kosi Balázs István kamrájából kialakított szobában kapott helyet. Az őrség feladata volt, légiriadó esetén, a kézzel működtett sziréna megszólaltatása, valamint, ha a nyilas vezetőket támadás érné, azonnal indulniuk kellett megtorlási akcióra. Erre azonban falunkban nem került sor. A riadó őrsparancsnoka: Szabó József zászlós, akinek a jobb kezén a hüvelykujj kivételével ujjai csonkák voltak egy felrobbant gránáttól. A Riadó őrség parancsnoka Peti Molnár Istvánnál lakott ÍO./ A faluban abban az időben még egyetlen bejárati út volt gépjárművel járható Kőszegszerdahely felől. Ezt a bejáratot sorompóval zárták le és minden járművet leállítottak és mindenkit igazoltattak. Az őrség a Molnár vendéglős mészárszékében (ma tejcsarnok) volt elhelyezve. Az őrség közvetlen Gömbös százados parancsnoksága alá tartozott. 11./ Dunkel a GYOSZ. elnöke és Zimmer országgyűlési képviselő a Fischer-villában lakott. 12./ A Stirling-villa közelében, a Ballá telken állt a koronaőrök pihenő faháza. Parancsnokuk, Bankói Pajtás Ernő ezredes Kőszegeri lakott. A koronaőrök pedig falusi házaknál voltak elszállásolva. A nyilas vezetők és azok kiszolgálói alig rendezkedtek be Velemben, mert a szovjet hadsereg előrenyomulása Budapest után meggyorsult. 1945 januárjától kezdve igyekeztek a faluból tovább menekülni Németországba az itteni nyilas családok. Március elején már az összes hivatal áttelepítése is megindult. Viszont voltak, akik az utolsó napokban hagyták el a községet. 1945. március 28-29-én német alakulatok érkeztek teherkocsikon a faluba. A házakból, ahova beszállásolták magukat raboltak, fosztogattak. A talált szalonnát, zsírt, sonkát autójukra rakták és elvitték. Március 29-én dél körül hagyták el a német alakulatok a falut. A falu lakossága a harcoktól való félelmében kiköltözött a szőlőhegyen lévő pincékbe. 1945. március 31-én érkezett a faluba az első szovjet katona. Guthné, egy nyugdíjas alezredes felesége tudott vele beszélni. Azt kérdezte, hol a falu lakossága. Guthné mondta neki, kint vannak a hegyekben. A katona azt mondta, mondjuk meg mindenkinek, bátran jöjjenek haza lakásukra, nem lesz bántódásuk. Azután azt kérdezte, vannak-e németek a környéken. Guthné válasza, azok a nyilasokkal együtt már elmenekültek, így április elseje új fejezetet nyitott Velem lakosságának életébén. 68