Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Szikszay Edit: Őrségi mondák, hiedelmek és balladák

megverték a katolikus templomnál, aztán mentek visszafelé a parancsnokuk a mostani Allomásdombnál büntetésből egy kupacba dobáltatta a sapkájukat, arra meg a földet. Hát ebbül lett a Törökhalom. (Őriszentpéter, 1962. június 26. Babos Ferenc) A római katolikus templom Az Őriszentpéteri rk. templomot 1929-ben restaurálták. A hozzátartozó alagút feltárására 500 pengő volt előirányozva. Zsohár Elek bácsit bízták meg azzal, hogy a templom közepén aknát ásson. Le is ásott öt méterre. Nem volt itt egy olyan réteg sem, amit" már ne háborgattak volna". Talált is egy kályhacső vastagságú lyukat, ami még tovább vezetett lefelé, de öt méternél abbahagyatták vele az ásást. Mindenféle "kacat" jött közben elő: "ólomgombok, koponyák, turbánforgó-tartók, meg más vacakok." ( Őriszentpéter, 1962. május 15. Zsohár Elek) Az alagút titka Egyszer régen egy szerzetes volt itt a plébános. Afféle furcsa ember volt. Hát az, meg egy katona, nagy titokban ásni kezdtek az alagút után. Mindig csak éjszaka dolgoztak, így aztán elég lassan ment a munka. De hát ekkor még ráértek... Na, azért csak megtalálták az alagutat. Akkor már könnyebben mentek, de azért néhol beomlásokat kellett kitakarítani. Egyszer sokára meg el volt falazva. Nekiálltak kibontani. Mikor az első tégla kiesett, aztán a lyukon benéztek, látták ám, hogy egy nagy vas háromlábon egy arany koporsó áll, rajta egy török turbán. Abban egy akkora drágakő volt, hogy bevilágította a helyet. Meg egy díszes kard mellette. De nem tehettek semmit, mert a ravataltól jobbra, balra egy-egy óriás mérges kígyó nyújtogatta a nyelvéz. Akkor hirtelen kialudt a gyertyájuk, mit tehettek mást, futni kezdtek kifelé. Ahogy futottak, mögöttük omlott be az alagút. Szerencséjük volt, mert még kiértek. A zsoldos katonát kitörte a nyavalya a nagy ijedségtől. Bele is halt. A szerzetes eltemette, aztán visszament a kolostorba. (é.n. Vörös Géza) A forrássá lett leány A muszlai kastély ura török uraság, a felesége magyar nő volt. Egyetlen lányukat eljegyezte az apja egy előkelő török uraság fiával. Nem járt az itt soha, nem látta senki, csak volt, valahol nagy Törökországban. A menyasszonyának küldött néha szép fátylakat, cifra papucsokat ajándékba. Hát, nem sok vizet zavart. Na, ha nem sok vizet zavart, elég rosszul tette, mert a lány beleszeretett egy magyar legénybe. Nem tudta, csak az anyja a lánynak. Az nem is bánta. Hanem mikor az apja megtudta, az igen megharagudott. A legényt elűzte a nagyvilágba, a vőlegényt meg elhívta. Azon aztán volt mit nézni! Akkora hasa volt, mint egy hordó, haja meg semmi. A lánynak akár az apja is lehetett volna. Már a lakodalmat is kitűzték. Sütöttek, főztek, megrendelték a pankaszi cigányokat is muzsikálni. Hanem a menyasszony nem volt sehol, mikor öltöztetni kellett volna. Keresték, keresték de hiába. Nem jött az elő többet. A régi öregek beszélik, hogy a sok sírástúl forrássá lett a muszlai erdőben. Most is abból, a könnyeiből fakad az a jó hideg víz ott a partoldalban. (é.n. Adatközlő nélkül) Fekete tó Volt egy nagyon szép lány Szalafőn. Megtetszett a Gonosznak. De annak nem kellett, 39