Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

VASI HONISMERETI KISLEXIKON II. - Bevezető és 35 bemutatott

PAPP GYULA könyvtáros /Katafa, 1937./ A szombathelyi Tanítóképző Intézetben és az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult. Bérelszámoló, majd szállításvezető volt 1956 és 1959 között Körmenden. 1963tól a körmendi könyvtár módszertani könyvtárosa, majd igazgató helyettese. A körmendi HNF honismereti munkabizottságának tagja. Tevékenysége: könyves könyvtártörténet kutatás, népszokások gyűjtése, felelevenítése. Települések fotózása. írásai a Könyvtárosban, a Jelentkezünkben jelentek meg. Szerkesztője és társszerzője volt 1969-ig a Körmendi Könyvtárosnak. Munkáiból: A Körmendi Járási Könyvtár története 1952-1972. Körmend, 1973. 90. p. - A körmendi járás könyvtárhálózatának módszertani munkája 1961-1965. Körmend, 1967. 69 p. Bibi. 62-67.p. - A körmendi járás tanácsi könyvtárhálózatának eredményei számokban 1971-1985. /szerk./ - Rönkhúzás és álesküvő a farsang végén. In: Játék és maszk. Dramatikus népszokások I. /szerk. Ujváry Zoltán/ Debrecen, 1988.135-155. p. PATAKY LÁSZLÓ ny.református lelkész /Magyaratád, 1905/. A gimnáziumot a pápai református kollégiumban, a református teológia I-II. évfolyamát a pápai teológiai akadémián, a III-IV. évfolyamát ösztöndíjjal Svájcban, a genfi egyetemen végezte. 1929-1930-ban Körmenden s.lelkész és Szalafőn helyettes lelkész volt. 1930-1931 a párizsi református teológián és a Sorbonon gyarapította tudományát. 1930 decemberében a francia református egyház kérésére s a párizsi magyar református egyház megbízásából kivándorolt magyarok részére megszervezte a roubaixi magyar református egyházat, melyet 1931 áprilisáig gondozott. 1931ben Balassagyarmaton s.lelkész, Padragon helyettes lelkész, Kercán helyettes, majd 1932-től rendes lelkészként működött. Az 1947-1951 években lelkészi állása mellett a pápai teológiai akadémián az egyháztörténeti tanszék professzora volt. 1954-től a győri református egyház lelkésze 1980-ban történt nyugdíjbavonulásáig. 1957-től kezdve a Győr Megyei Város Hazafias Népfrontjának elnökségi, majd bizottsági tagja volt, valamint helytörténeti bizottságban működött. Egyházi téren több tisztséget töltött be. Az Őrség című havilapot 1938-1945 között szerkesztette. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a Dunántúli Protestáns Lapokban, Lelkészegyesületben, Igazság és Életben, Tehológiai szemlében, Református Egyházban, Reformátusok Lapjában és a Confessioban. Munkáiból: Inspiration francaise dans le protestantisme hongrois. J.F. Ostervald en Hongrie. Paris 1929 /Francia hatások a magyar protestantizmusban. Ost ervald Magyarországon/ - Beythe István ágendája. =Studia et Acta 3.köt. Budapest, 1973. 659-678.p. Pathai István kátéja, uo. 837-848.p.- Ráday Pál és Kenessey István levelezése. In: Ráday Pál emlékkönyv /szerk.: Esze Tamás/ Budapest, 1980.365-391.p. - A győri református egyház története. Budapest, 1985.387.p. Kéziratai: II. József türelmi rendeletének hatása a Dunántúlon. 30 lev. - Őrség múltja egy református gyülekezet tükrében. Kercaszomor. 167 lev. - A mai Vas-Zalai református egyházmegye területén elpusztult a virágzó egyházak múltja. 172