Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

KÖNYVESPOLC - Turbuly Éva: Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. Vas megyei levéltári füzetek 2.

TÓTH PÉTER: VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI. I. 1595-1600. Vas megyei levéltári füzetek 2. Szombathely, 1989.309 p. ill. Levéltáraink féltve őrzött kincsei a megyei köz- és kisgyűlések, törvényszékek jegyzőkönyvei, amelyeknek hely- és köztörténeti forrásértéke egyaránt kiemelkedő. Az évszázadok során kialakult vármegye központi szerve,- mintegy megtestesítője - volt a közgyűlés, amely annak hivatalszervezeti fejletlensége miatt az ügyek többségét intézte. A 16. század második felétől vált általánossá, hogy a közgyűlésekről feljegyzéseket készítettek, amelyeket később egybekötöttek, vagy összemásoltak. így jöttek létre a jegyzőkönyvek, amelyek felbecsülhetetlen értékű információt nyújtanak a mikro- és makrotörténet kutatói számára egyaránt. A latin nyelvűség, olvasási nehézségek és a megfelelő segédletek hiánya miatt azonban ezek az információk eddig a nagyközönség mellett a kutatók többsége számára is hozzáférhetetlenek maradtak. Feldolgozásuk és magyarra fordításuk régóta foglalkoztatta a történészeket és levéltárosokat. Az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával egységes alapelvek szerint néhány éve kezdődött el a munka Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár, Vas és Zala megyék levéltárainak a közreműködésével. A cél egyenlőre az 1711 előtti jegyzőkönyvek regesztáinak, azaz bejegyzéseik magyar nyelvű, nem szó szerinti, de minden lényeges tartalmi adatot, az összes előforduló személy- és helynevet tartalmazó fordításainak kiadása. E program eredménye az itt ismertetett kötet is. Néhány szót a közgyűlések és tőrvényszékek működéséről, feladatairól. Vas megyében a havi egy congregatio és egy törvényszék tartása volt általános. Ez a beosztás háborús időkben felborult, a törvénykezésre nem jutott idő és energia. Mindkét összejövetelen a vármegye területén lakó, vagy birtokos nemesek, egyházi intézmények vehettek részt, vagy küldhettek megbízottakat. A jegyzőkönyvet a megye jegyzője vezette. A tárgyalásra kerülő ügyek sorrendje hamar kialakult. Első helyen a királytól, országos méltóságoktól és hivataloktól, a főispántól érkező leiratok, parancslevelek ismertetése, megválaszolása, a szükséges intézkedések meghozatala szerepelt. Ezt követték a más megyéktől levelei, megkeresései, majd a vármegye életét érintő közérdekű ügyek. A gyűlések végén foglalkoztak a nemesítések közzétételével, az egyéni tiltakozásokkal, kérvényekkel. A16-17. században a közgyűlés feladatai közé tartozott az országos és megyei adó kirovása, beszedése, a végvárak épület és tűzifával való ellátása, a karbantartásukhoz szükséges ingyenmunka kiállítása. Szükség esetén itt szervezték a nemesi felkelést, választották a tisztviselőket, az országgyűlési követeket, dolgozták ki a követutasításokat. A korabeli vármegyék élén jogszabályalkotó tevékenységet folytattak. Helyi szabályrendeletek - statútumok - szabályozták a mesteremberek árúinak és az élelmiszerelőiek az árát. Rendelkeztek az utak, hidak, töltések karbantartásáról, közbiztonsági, tűz- és járványmegelőző intézkedéseket hoztak. 157