Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)
KÖNYVESPOLC - Mayer László: Pelso: Honismereti Híradó (Keszthely)
KÖNYVESPOLC PELSO: HONISMERETI HÍRADÓ Napjainkban mintegy ötven helyi honismereti híradó szolgál információval egy-egy megyében ül. településen folyó honismereti munkáról, tartalmi, formai és színvonalbéli különbözőségükkel is tükrözve a mozgalom sokrétűségét. Ezen periodikák sorában örömmel üdvözölhetjük egy a megszokottól eltérő vállalkozás 1989. évi első számát, mely Pelso címen, mind megjelenésében - A/4-es méretben, színezett fűzfői papíron - mind szándékában - egy tájegység, a Balaton és környéke múltjával és jelenével kíván foglalkozni - újdonság jellegű. Tar Ferenc felelős szerkesztő "Beköszöntődében a kiadvány célkitűzéseit megfogalmazva történeti, néprajzi, régészeti, természetleíró és irodalmi jellegű írásokon keresztül; tanulmányok, források, visszaemlékezések és már évtizedekkel korábban megjelent érdekes cikkek újraközlésének segítségével szeretne a Balatonnál lakók és az itt üdülők kezébe tartalmas, a táj megismerését és megértését szolgáló olvasmányt adni. A Pelso egyben publikálási lehetőséget kíván biztosítani a "profi" kutatók mellett, a Balaton mentén helytörténettel foglalkozó lelkes lokálpatriótáknak is, pótolva ezzel a "magyar tengerrel" foglalkozó önálló, rendszeres kiadvány közel 100 éves hiányát, melyet a közelmúltban a környező megyék periodikumai enyhítettek. (Nótárius: A zalai honismereti mozgalom folyóirata, Somogyi Honismereti Híradó, Veszprém megyei Honismereti tanulmányok.) A szerkesztő ars poeticáját telitalálatként jellemzi az általa első helyen újraközölt, az Élet 1936. évi 27. számában, Szabó Zoltánnak. "A Balaton lelke" című lírai múltbarévedése, a Balaton emlékmozaikaiból összeálló vallomása a mindenkinek valamit adni tudó "szolgálatkész táj" szolgálatáról. A fennkölt írást szinte ellenpontozza a "Fürdőidényi karcolat Keszthelyen", 1879ben a Keszthely hetilapban megjelent cikk, melyben már a földönjáró ember szemével látjuk a part nevezetességeit ül. hiányosságait. (Az olvasót talán érdekelné, amennyiben kideríthető, hogy kit takar a Marcellus írói álnév?! Az 1900-as évek elején is többek publikáltak ezzel az aláírással, pl.: Benedek Marcell, Kardos Marcell.) A már korábban megjelent cikkek után két, terjedelmében nagyobb munka következik. Szabó Sándor tanulmánya keszthelyi hírlapokra, a város múltját feldolgozó monográfiákra és helyi adatközlőkre támaszkodva Polgárváros-Kiskeszthely történetét dolgozza fel. Tardy Lajos, a sümegi születésű, "emberközpontú" vagyonát közcélokra fordító Ramassetter Vince életét és tevékenységét idézi fel, ezúton tisztelegve egy a legtisztább erényeket megszemélyesítő polgár emlékének. Ezután Molnár András közreadásában, Galsai Kovách Ernő emlékirataiból a reformkori Keszthely életének epizódjai villannak fel, melyeket Bertók Pálnak az 1930-as évekből származó gyermekkori emlékei követnek, érzékeltetve a két korszak szellemét és hangulatát. A kiadvány utolsó negyedében Papp Sándor, gróf Festetics György sírhelyét és a keszthelyi ferences templom kriptáját mutatja be. Ezen íráshoz szervesen kapcsoló151