Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Barbalics Imre János: Egy képes árjegyzék helytörténeti és néprajzi értékei

BARBALICS IMRE JÁNOS EGY KÉPES ÁRJEGYZÉK HELYTÖRTÉNETI ÉS NÉPRAJZI ÉRTÉKEI A helytörténetírás és a néprajz kutatásainak határai szinte beláthatatlanok, az éles szemű kutató még az unalmas és jelentéktelen adathalmazokból, vagy akár egy ár­jegyzékből is tud kiemelni helytörténeti, néprajzi adatokat is. Hosszú évek óta őrzök egy képes árjegyzéket, címe: "1906 évi képes árjegyzék ~ Csendlaki Uradalom ~ Posta - Vas-Ferencfalva." A magyar kertészeti és kisállattenyésztési fejlődésben jelentős szerepük volt az egyes főúri családok birtokain létrejövő kertészeti vagy kisállattenyésztő árútermelő azaz a közel és távol környék ellátását biztosító vállalkozásainak. így Nyugat-Dunán­túlon jelentős volt egykoron az Eszterházán (ma Ferdőd) működő Eszterházy kerté­szetnek. A történelmi Vas megye délnyugati részén elterülő Gróf Batthyány-féle Csendlaki Uradalom is ilyen szerepet töltött be 1918-ig. Későbbiekben szerepe meg­szűnt, mivel a történelmi Vas megye hazai szlovén lakosságú terüle ét az ekkor megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. (Később Jugoszlávia). A kiadvány tájékoztat a gazdaság fekvéséről megközelítéséről és postai címéről: "Posta: Vas-Ferencfalva, Radkesbrug mellett. Sürgönyeim: Csendleki urad., Muraszombat, Levélcím: Vas-Ferencfalva, Radkesburg mellett. Vasúti állomá>: Radkesburg és Bad Radein." Az árusításra kínált választékok és telepek fekvése: "Tenyészetünktől kikerülő ültetvények: gyümölcsfák, díszfák, díszcserjék, tűlevelű fák, nemes és vadrózsák, kú­szónövények és gyümölcsfa-vadonezok stb.stb. Telepek: Széchénykút és Korong gaz­daságokban továbbá Csendlak, Nova és Klenovnik uradalmakban. Szállítanak: fajba­romfiak, fajtojások, valamint méhészet minden terménye." A felsorolt növények sorában tájékozódhatunk a korabeli fajtaválasztékból és a korabeli termesztési irányokról. Itt egyes növények felsorolásánál néhol azóta már eltűnt, megsemmisült népi növényelnevezésekkel és fajtákkal találkozunk. Például az almák felsorolásánál: "46.SZ. Nagy Babos. Gyümölcse: gyakran igen nagy, fehér pontozott, különösen must és főzésnek alkalmas alma. Fája: erős növésű és szélesre terjeszkedik; igen tartós s gazdagon hoz. Érik: gyakran májusban." Tulajdonképpen egy korai nyári alma, amely valószínűleg helyi változat. "Csendlak czitromalma. Hosszú évi fáradságunk egy új kitűnő almafajt hoz a piaezra, amely bizonyosan a legmagasabb elismerést nyeri a gyümőlcskedvelőktől. A gyümölcs egy callvilhoz hasonlít, igen nagy, egész magas, sárga, kicsiny rozsdáspon­tokkal, héja zsíros, húsa a fáról véve tömött s kemény, fekvés után elolvadó és lédús, mint egy lédús körte, igen kellemes s kiváló czitromsavanykás ízű. Fája jó és erősen nő, széles koronával: talajban nem válogatós. Érik: deczembertől november közepé­ig. 180-220 cm. magas, koronás oltványok darabja 10 K, 10 drb. 80 K." Jelen esetben egy helyi nemesítésű és elnevezésű almafajtával ismerkedhettünk 126

Next

/
Thumbnails
Contents