Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Dominkovits Péter: 1720-as jobbágyfelszabadító levél Gyanóról

bi kérdések merülnek fel. Vajon a manumissio megerősítése, átírása miért a győri káptalan előtt történt? S miért kellett ezt 49 évvel az aktus után megtenni? A kérdésekre a választ Gyanó akkori földesurának, özvegy Lengyel Lajosné Nádasdy Teréziának személyében és tetteiben találhatjuk. Nádasdy Terézia gyakran jelent meg a győri káptalan előtt: ügyeiben teljes jogú meghatalmazottakat vallott, vagy részbirtokait adta el.

7

1769-ben gyanói birtokaiból örökjogon eladta Györffy Istvánnak egy, Györffy által már korábban is használt, curialis telkét, egy kisebb telket, azoknak szántóival, rétjeivel, erdejével, halászóvizével, 4 hold irtásföldet az ingatlanok "mindennemű haszonvételeivel, kocsma és mészárszék beneficiumaival együtt" 1060 Rftért.

8 Györffy az adásvételt megelőzően irattá át a szabad statusát biztosító manumissiót. Végül, a forrásközlés előtt, vessünk egy pillantást a falura is. A történeti Vas vármegye szombathelyi járásában, Vasvártól csekély távolságra fekvő Gyanó lakosai 1767 novemberében az úrbéri 9 kérdőpontra adott válaszukban termékeny földű, vizektől károkat nem szenvedő községként szóltak a faluról.

9 Az 1720-as országos összeírás szerint a földet itt egy nyomással művelték, s mert a település kevés legelővel rendelkezett, e célból (is) szükség szerint a földesúrtól erdőt béreltek. A községben Kustos István bíróval együtt 12 jobbágyot - akik 121/2 - 24 pozsonyi köböl földet bírnak - és egy hazátlan zsellért írtak össze.

10 (A Györffy család már hiányzik az összeírásból.) A legeltetési-, faizási-, Szent Mihály naptól az Úr megtestesülésének napjáig (szept. 29. - dec. 25.) kocsmáltatási joggal rendelkező faluban az 1744-es országos összeírás 13 vagyonában gyarapodó adózó családfőt tüntet fel. Neveik - Töth Németh, Szalay, Kustos, Lakatos, Takács - a lakosság állandóságáról vallanak,

11 ahogy az 1768-ban felvett urbáriumban is - a Kustos kivételével - ők adják az adózó népesség döntő többségét. Az úrbérrendezéskor 9 "örökös" és 1 "jövevény" jobbágycsalád alkotta a telkes jobbágyok csoportját. Ők 2 1/2 - 4 3/4 belső telkekkel és 31-37 pozsonyi mérős szántókkal rendelkeztek. 1/2-1 szekérre való rétje csak ötüknek volt. Gyanó telkesjobbágyainak telekátlaga megyei szinten a jók közé tartozott, de ehhez kimagaslóan alacsony mennyiségű rét tartozott. A faluban zsellérek nem voltak. Az összeírok még megjegyezték: Töth István "örökös" jobbágy curialis telket bír tartozékaival együtt, így az összeírásba nem került.

1 Erről, a körülményekhez képest vagyonos kisközségről 1696-1720 között részletes adatok nem állnak rendelkezésünkre.

13 így Györffy Ferenc majd fia István vagyoni helyzetéről, a faluban elfoglalt helyéről képet adni nem tudunk. Az 1720-as manumissiőban és az 1769-es birtokeladásban szereplő pénzösszegek önmagukért beszélnek: tehetős jobbágyot és armalistát mutatnak. Igazolásként álljon itt csak az alábbi adat: 1790-ben egy vármegyei első alispán évi fizetése 1000 ft volt.

14 • A forrást a rövidítések feloldásával betűhíven közöljük. Az irattani szempontból érdekes keretet adó megerősítő formula közzéadásáról terjedelmi és tartalmi okokból lemondunk. 1720. március 20. Tarródháza Nádasdy Imre Györffy Ferenc gyanói jobbágyát és utódait 500 ft ellenében a jobbágyi terhek alól felszabadítja. 115