Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Fülöp László: Mit örököltünk Ákosházi Sárkány Antaltól?

soproni ispitálnak hagyok az szegéneknek az éltetésére száz magyar frtot" és "Továbbá minden szolgámnak akár béres, akár egyébrendbeli legyen, igazán megfizessenek szolgálatokról." Sárkány sokat tartózkodott Sárvárott Nádasdy udvarában, leveleinek egy részét is innen keltezte a legtöbbször Bécsben tartózkodó nádorhoz. Istenfélő ember lévén jó kapcsolata lehetett a sárvári papokkal. Kettőt is említ. Először Pál papot, akiről tudjuk, hogy a város katolikus plébánosa volt, később Szegedi Máté mestert, "mel mostan sárvári prédikátor", tehát a reformáció hirdetője volt, sőt a végrendelet egyik tanújaként is szerepel. Az adat érdekessége, hogy Sárváron egyidőben két vallás papja élt egymás mellett, noha ezt a tényt egyéb egyháztörténeti adatok cáfolni látszanak. Nem kételkedhetünk azonban a végrendelkező szövegében, hisz az előbbire 25, a prédikátor tanúra pedig 50 forintot hagyott. A kor szokásaira vet fényt az is, hogy mit hagyott örököseire a pénzen kívül Sárkány Antal. Nézzük először az ékszereket csupán felsorolásképpen: a feleségének hagyja a másnak nem ajándékozott minden arany és ezüst művét; az örökösök egy női arany gyűrűt (nyolc gyémánttal), két zafíros férfi gyűrűt, egy kis és egy nagy lábas ezüst poharat, hat aranyozott ezüst kanalat, egy részben aranyozott kupát és egy ezüst mosdót és medencét, két aranyozott kupát és egy ezüstös spanyol tőrt kaptak. Külön rendelkezik szőnyegeiről, és értékesebb ruháiról, Sárkány János kapja a "főruháját" és a kamuka nyest subát, melynek eleje és gallérja nyuszttal bélelt. Lábas jószágaiból csak a juhokat és tulkokat nevezi meg. Az "ingó marhák" közül a búza és bor, a házi és a szőlőműveléshez szükséges eszközök, az ingatlanokból a soproni háza és szőlője, a majorjai, két malom szerepel a végrendeletben. Ezenkívül a húga kapja a cenki szőlőjét. Amint látjuk, Sárkány Antal ugyancsak vagyonos nemes lehetett, ha mindehhez hozzávesszük az ősöktől örökölt és el nem osztott javakat is. Amilyen sokat törődött az ékszerekkel, pénzzel, ruhával, oly keveset a tudományokkal. Biztosan erősen hatott rá Nádasdy udvara, szokásai, mégis a gazdag soproni polgárnak csupán egyetlen magyar imádságos könyvből állt -Komáromy szerint - a "könyvtára". Az átírás miatt - mint említettem - a végrendelet nem elemezhető nyelvészeti szempontból. Az eredeti írás bizonyára sok érdekes nyelvjárástörténeti adatot tartalmaz. Mégis ki kell emelni azt, hogy a hiátustötő v hangot szinte rendszeresen kerüli a fogalmazó: miel, toábá, jöedelmet, küel (kívül), küele stb. A viszosnylag rövid szöveg sok nevet őrzött meg a 16. század közepéről. 44 személyt említ, ebből 37-nek van vezetékneve, s mivel öt ismétlődik, 32 féle családnevet olvashatunk. Ezek a következők: Beg (Beég), Bornemiza, Cháni, Cseh, Erarich, Gaspitz, Kanisai, Kelemen, Kys, Nádasd(y), Nagy, Nemes, Öthves (Ötwési), Pálfálvay, Pawoni, Pesthiss, Peterdy, Rwdwinay, Sárkán, Senney, Szepp, Szegedi, Szentgyörgyi, Törjék (TÖryék), Udvardy, Várdai, Wadasfalvy, Zakáts, Zalai, Zepher és Zytsi. A zárójelbe írt névváltozatokon kívül néhány érdekességre szeretném felhívni a figyelmet. Más források szerint a Beg név elírás, Bed az eredeti. A vezetéknevek megszilárdulására utal, hogy a testvérek és rokonok már öröklik azt (Kelemen, Nádasdy, Sárkán). Ugyanakkor Zalai István fiát mégis Pesthiss Cristóffhak hívják. A nem egyező családnévre utalás nem olvasható a végakaratban, így nem lehet feltevésünk az eltérő vezetéknévre. A nevek nagy része magyar eredetű (26), legtöbbje helyre utaló, főként -i képzős alakulat. De már megtaláljuk a tulajdonságra A (Bornemiza, Nagy, Seep), származásra (Cseh, Nemes) és foglalkozásra utalókat (Öthves, Zakáts) is. A magához vett árvák neve közül a Kys (Kata) nem biztosan vezetéknevet 112