Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Dabóczy Dénes: A történeti Vas megye világi enteriőr elemei

ládáink, szekrényeink). Az Erdődyeknek Vépen volt egy XVII. századi négyszögű németalföldi diófaasztaluk, melynek lapján egy házaspár bevonulását ábrázoló berakás volt.

38 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításában látható egy kettős széthúzható 1700 körüli magyar asztal, a hagyomány szerint Drégely várából került Vas megyébe. Ugyanitt a díszteremben egy XVII. századi, hat esztergályozott lábon álló bolognai típusú asztal. Az ilyen hosszú nagy asztalokat kifejezetten dísztermekben vagy másnéven palota termekben használták a reneszánsz idején. Palota épület pedig minden nagyobb vár vagy várkastély épületében volt. Sennyey Ferenc sárvári várnagy, de egyúttal az építkezések vezetője írja 1554. október 18-án Sárvárról Nádasdy Tamásnak: ".. az palothath am lattá Zalay, hogy mosth gerendazok, mynél hamarabb leheth, megh heyazthatom" (azaz lefedi).

41 De másutt is tudunk palotáról. Körmend reprezentatív igényeit szolgáló nagytermét 1618-ban említik. Az 1646-ban felvett leltár szerint "Az Felseő Eöregh Palota"val azonosíthatjuk. Az 1652-es leltár szerint ebédlő palotaként szerepel, gerendamennyezet fedte, két ajtaja és nyolc ablaka volt, és egyik végében ott állt a "Muzsikások széke."

4 . Ebben az időben a Batthyányak minden várában és várkastélyában megtaláljuk ezeket a nagytermeket. Németújváron a külső és belső várban is volt egy, Szalonakon, Dobrán is. A rohonci ebédlő palotában 1650-ben 9 hosszú asztal körül 46 széken foglaltak helyet a vendégek. Zöld mázas kemence adta a meleget. A fényt 18 "Üvegh Ablak"-on át kapta, este pedig 34 csillogó "Réz Új lyertia Tartó" szolgáltatta a világosságot. A falak mentén négy pohárszék állott,

44 melyeknek valamelyikén Mátyás király velencei billikoma díszeleghetett. A Nádasdy birtokhoz tartozó Csepreg udvarházának leltárában is vannak hasonló épületek: "Az eöregh Tánczoló Házban vagyon Kemencze."

4 Sárváron az 1608-as leltárban történik említés: "Az Palota alatt való Pincze-"-ről: "Az eöregh Palotában (5 üveg ablak)".."Az zöld házon kyuiról való palotában (4 ablak).."

46 Ugyanitt az 1646-os és 1650-es várleltárak szerint is léteztek palotaépületek "Zöld Palota", "Az öreg Ebédlő Palota."

47 A palotaépületek többnyire gerendás mennyezettel készültek. Ami otthonosabbá lakályosabbá tette a termet, s nem voltak olyan ridegek, mint a boltozott terek. Megépítésük a barokk építkezések előttre tehető. Nemcsak elnevezésükből "Eöregh Palota" következtethetünk erre, hanem az építési adatok is ezt bizonyítják. A fenti néhány részletből azt is megtudtuk, hogy a mázas kályhákkal fűtötték, abalakaikon már általánosan használták az üveget, s este kandelláberekkel, gyertyatartókkal világították meg őket. Az üveg gyakori használata érthető, hisz az üveghuták alapításában a Pálffyak, Rákócziak mellett a Batthyányak is kivették részüket. Mi több az főúri családok közül nekik volt először hutájuk. 1567-es összeírásunkban "üvegablakjártók" és "hámorőrzők" is szerepelnek, 1596-ban pedig "üvegcsináló"-kat említenek.

48 Nádasdy Tamás sopronkeresztúri

49 és lékai

50 építkezésein is többször említenek ablakgyártókat. Az ő udvarában az üvegtárgyak használata egyébként is nagyon közkedvelt volt. Számtalan leírás van kristály üvegek, pincetokok vásárlásáról. Az országbíró III. Nádasdy Ferenc idejében 1646-ban Sopronból hívnak Sárvárra "ablak csinálot", aki több száz üvegtányért kénytelen készíteni, többek között a kulcsár házába a "Muzsikások" házába, s még jó néhány épületre.

51 Fontos volt a kényelem, de a belső terek díszítése szempontjából is a kemenczék, 104