Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Dabóczy Dénes: A történeti Vas megye világi enteriőr elemei

tú, befelé az udvar felé enyhén ívelődik. Emiatt a törés miatt az egyik hajóban hat, a másikban hét ív került megvalósításra.

7 A szabálytalan négyszög alakú bordákat, illetve a boltozatot a félpillérek és a hat nyolcszögű oszlop tartja. A XIII. század közepén megújított bordázat a jaki műhellyel áll rokonságban.

8 Voit Pál írja a lovagteremről: "A festői szépségű lovagterem interiőrje változatos térhatásával, férfias cicomátlanságával remek példája elpusztult románkori váraink egykori méltóságának."

9 A gótika és a korareneszánsz idejéből bútorok, textiliák és egyéb berendezési tárgyak nem maradtak Vas megyében. A belső terek építészeti megoldásai illetve azoknak díszítése is rendkívül töredékes képet ad. Az utóbbiak között fontos szerepet tölthetett be a sárvári vár, melynek kutatását Tóth Melinda végezte el. Itt az 1327 utáni királyi építkezések néhány belső részletet is feltártak. Zárt erkélyt a délnyugati toronyépület második emeletén.

10 A keleti szárnyon a földszinti és emeleti födémeket fából készítették, s ugyanitt zárt erkélyt és erkélyes árnyékszéket tártak fel.

11 Zsigmond-kori építkezésekre nincs adat, pedig 1390-1409-ig Kanizsay János esztergomi érsek és testvérei a vár tulajdonosai. 14091424-ig Filipo Scolarié, majd ismét a Kanizsayaké. Ismerve a főurak fontos politikai szerepét, építészethez, képzőművészethez való viszonyát, szinte lehetetlennek tűnik, hogy ne alakítottak, vagy építettek volna az épületen,

12 vagy annak belső tereiben a saját igényeiknek megfelelően. Az őket követő időszakban kialakul a délnyugati sarkon a három kétemeletes épületből álló reprezentatív főúri lakosztály.

13 Ennek teljes kiépítését a XV század végén Mátyás király hű embere, Kanizsay László erdélyi vajda, később főlovászmester végzi el.

14 Ekkor kezdhették el a kaputornyot is, erre az itt látható szép gótikus ülőfülkékből következtethetünk.

15 Hasonlóan keveset tudunk más Vas megyei vár vagy várkastély belső kialakításáról és belső berendezéseiről. Olyan részletek mint a kőszegi vár nyugati szárnya emeletének udvari ablaksora és annak díszítő festése is csak utalás lehet a belsők dekorativítására. A képes ábrázolások sem lehetnek segítségünkre. Hisz a XIV-XV századi táblaképfestészetünk emlékanyagából éppen a Dunántúlról maradt a legkevesebb műalkotás, s azok is szinte kizárólag biblikus témát dolgoznak fel. Az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás már sorol fel néhány XV századi bútort. Széchényi Rezső gróf Gyöngyösapátiból állított ki egy tiroli fenyőfa ládát és szekrényt. Mindkettő vésett alapú díszítéssel készült. Eredeti származásuk nem ismert.

16 A Batthyányak rohonci várkastélyában is jónéhány XV századi bútor volt, a XX. század elején. A leltár két ágyat, imazsámolyt, két asztalt, támlás padot, tükröt s vagy tíz támlásszéket említ.

17 Interiőreink elengedhetetlen tartozékai voltak a különféle textilek. I. István királytól Mátyásig jó néhány leírását ismerjük a különféle bársonyok, selymek, keleti szőnyegek, bőr és szövött kárpitoknak, s azok használatának. Egervári László horvátszlavón bán újjáépített egervári várának 1490-es leltára a mázas amforákon és kristályserlegeken kívül könyveket és kárpitokat is felsorol.

18 Ezeket a kárpitokat falak díszítésére, székek, ládák leterítésére használták, hasonlóképp a keleti szőnyegeket is. Ugyanennek a várnak egy 1494-es leltára

19 - többek közt - felsorol különféle kristály üvegtárgyakat, réz gyertyatartót, s megnevez egy P. pictort, egy másik üvegfestőt is, Mikó Jánost a közeli Bécsújhelyről. Tehát az üvegablak, melyet köralakú négyzetes, vagy hatszögletű részekből ólomkeretbe vagy fakeretbe, foglaltak, terüle101