Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - ESEMÉNYEK - Banga Lajos: Pénzek, bankok, értékpapírok

A háború, a költségvetési deficit szükségszerűen indította el az inflációt. Fontos történeti emlékei az ún. kék pénz (Monarchia közös pénze), a fehér pénz (Károlyi kormány pénze) és a zöld pénzek. (Postatakarékpénztár kibocsátása.) A pénzhiányt különböző szükségpénzekkel pótolták a háború alatt és után. A háborútól induló infláció „kezelője" az 1924-ben megalakuló Magyar Nemzeti Bank. Az új pengő bankjegyek formai szépsége ma is gyönyörködtet bennünket. A gazdasági válság magával hozta az önálló kis intézetek megszűnését, társulását, amelyet a kiállítás is mutat. A háborús veszteségek és gazdasági nehézségek hozták el a legnagyobb címletű Száztrilliós pengős és Százmilliós adópengő kiadását. 1946. augusztus 1jével pedig az új Forint megjelenésével eljutottunk mai pénzünkhöz. Értékpapírok Az értékpapírok 1950-es évektől eltűnt és az 1980-as években előkerülő egyes formái az elkövetkező időszak várhatóan nagyon fontos gazdasági- és pénzügyi eszközei lesznek. Váltó Fizetési ígérvényt megtestesítő értékpapír, amelyet szigorú váltójogi szabályoknak megfelelően állítottak ki. Az ún. saját váltó kiállítója saját személyben tesz fizetési ígéretet (időpont, összeg, hely). Az idegen váltó esetén a kibocsátó felszólít egy másik természetes vagy jogi személyt, hogy a feltüntetett kedvezményezettnek fizesse ki a meghatározott összeget. A váltók esedékessége eltérő. Lehet azonnali, lehet bemutatás után bizonyos időtartam múlva teljesítendő és kikötött időpontra kiállított váltó. A váltók forgathatók, amely azt jelenti, hogy a tulajdonosa a követelési jogát az értékpapír hátoldalán átruházhatja. (Forgatmány). Lejáratkor a váltóért a tulajdonos a feltüntetett összeget kapja. A váltót a pénzintézetnek is el lehet adni, abban az esetben az esedékességi időponttól számított előbbfizetés függvényében a bank kamattal csökkentett összeget fizet ki. (Diszkontálás) A kerekedeimi bank a váltót a jegybanknak tovább adhatja (viszontleszámítolás-rediszkontálás). Gazdaságunkban 1985-től van újra lehetőség a váltók kibocsátására. Részvény A vállalatok alapításakor kibocsátott tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. (Első részvény 1595. Hollandia a Kelet-indiai Társaság.) Tulajdonosa a pénzt véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátja. Ez alapján a vagyonjog alapján jogosult a tulajdonos a nyereség bizonyos hányadára (osztalék). A részvények kiállításra kerülhetnek névre (név feltüntetése és részvénykönyvekbe való bejegyzés) és bemutatóra. Az osztalék nagyságát a közgyűlés határozza meg. A részvényesek a közgyűlésen beleszólhatnak a társaság gazdálkodásába, ellenőrzést gyakorolhatnak. A kisrészvényesek érdekeiket gyakran bankjukon keresztül gyakorolják. A részvények forgalma tőzsdéken történik. A vállalkozás eredményessége az osztalék nagysága, az ezzel kapcsolatos vállalkozások befolyásolják a kötvények árfolyamát. Az osztalék és a részvény árfolyamnagysága a hozam. 92