Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Csiszár Károly: Komjáthy Kálmán: Kisipar Körmenden

KÖNYVESPOLC KOMJÁTHY KÁLMÁN: KISIPAR KÖRMENDEN (1945-1985) A KIOSZ megyei vezetősége, valamint a körmendi Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága, 1985-ben pályázatot hirdetett, városi ipartörténeti mű megírására. Erre a felhívásra kezdte el munkáját, a város egyik „lokálpatriótája"' a szerző, a helybéli szobafestő- és mázolómester önálló iparos ember, aki egymaga 16 tanulót nevelt szakmájában. Többéves kutatómunka eredményeként 1987-ben elkészült a pályázat, melyet a bírálóbizottság kiváló minősítéssel elfogadott. Könyvként, — az anyagi fedezet biztosítása után, — 1988. második felében jelent meg, illetve került az olvasók kezébe. Dicséret illeti a szerzőt, mert hatalmas kutató, feltárómunkát végzett, igen sok fotót, adatot kellett kronológiai és szakmai rendben azonosítani, illetve feldolgozni. Hasonló mű, illetve kiadvány megyénkben a felszabadulás után nem látott napvilágot. Nemcsak a körmendi kézműipar történetét örökítette meg, de egyben fontos helytörténeti munka is. A szerző benne él Körmend társadalmában, a város szeretete érződik soraiban és munkásságában. Társadalmi munkák végzésében is élenjár. Szereti szülőföldjét, ismeri és megbecsüli iparostársait, ez adott bátorságot és erőt neki ahhoz, hogy megörökítse iparostársainak négyévtizedes eseményeit, munkáját. Körmend évszázadokon át virágzó iparos és kereskedő város volt. Az országos vámmentesség és a Zsigmond király által adományozott árumegállítási jog, illetve a Vízivár biztonsága, nagyban elősegítette fejlődését. A céhekbe tömörült iparosság jóléte együtt fejlődött a kereskedők fokozódó gazdagodásával. Nemcsak a település, de távolabbi területek szükségleteit is ellátták iparcikkekkel. Híresek voltak vásárai és élénkek a hétfői és csütörtöki hetipiacok. A XIX. század második felében megszűntek a céhek, s helyükbe lépett az Ipartestület. Az 1885-ben alakult Ipar- és Kereskedelmi Iskola vizsgaremekeinek készítése után a felszabadult segédek folytatták munkájukat és a XX század első felében már saját műhelyükben nevelték a tanoncaikat. 1945 után a szocialista ipar fejlődésének kiegészítője lett a kisipar és fontos lakossági szolgáltatást is jelentett. Az ipari tanulók egyre több elméleti oktatást kaptak. A szakmai tudást részben tanműhelyekben, részben mestereiknél sajátították el. A helytelen adópolitika és más hasonló nézetek kedvezőtlenül hatottak a kézműipar fejlődésére. Különös erővel érződött ez itt, a nyugati határ mentén, mely sorvasztólag hatott a település kéziiparára. Mindezt jól érzékeljük az iparosok számának alakulását bemutató számszerű adalékokban. A könyv első fejezete a város múltjával, az itt kialakult hagyományokkal, vásárokkal, vásári szokásokkal és főleg a településen kialakult kézműipar sokszínűségével ismertet meg. Körmend mindig kedvező feltételeket biztosított a kézműipar meghonosodásához, ezt az 1907-es évből ránk maradt statisztika is bizonyítja. Mintegy 30 szakmát és sok önálló iparost találunk Körmenden ek32