Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ADATTÁR - Farkas Imre: Népszokások Jánosházán a századforduló körül

Pásztorok keljünk fel, hamar induljunk el. Betlehem városába, rongyos istálócskába. Siessünk, ne késsünk, hogy még ezen éjjel oda érhessünk! H ár omkir ály ozás Újévtől vízkeresztig, január 6-ig tart. Mindhárom szereplő kabátra kihajtott fehér ingben, kezükben vándorbot, fejükön szentképekkel teleragasztott püspöksüveg. A bal szélső kezében kinyomható ollós szerkezet a csillag, amely a szerkezethez képest igen kicsiny, alig észrevehető. A középső kezében csengetyű. Köszöntik a kis Jézust. Köszönnek, majd áldást kérnek a lakóira, azután ezt éneklik: Az isteni gyermeket, ki ma kijelentetett A három bölcsek előtt dicsérjük és áldjuk őt. Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt Szép napunk támadt. Köszönés után a gyermekek ajándékot kapnak. (Pénz, cukor stb.) Gyertyaszentelés Február 2-án. Az rk. templomban Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelik a gyertyát. Ilyenkor a családból egy valaki a gyertyát elviszi a templomba, hogy ott a pap megszentelje azt. E szentelt gyertyát gyújtják meg amikor halott van a háznál, vagy ha erős vihar közeledik. ólomöntés Ideje: szilveszter, december 31. E napon a lányok ólmot öntenek és az így nyert formából (gyalu, ló, kalapács) következtetnek, hogy milyen foglalkozásbeli lesz a férjük. Ló pld. gazdálkodó, gyalu asztalost jelent. Szent György napja Április 24. E napon hajtották először az állatokat mezőre. Az első kihajtás ünnepélyes formában történt. A község megbízott gazdái is elkísérték az állatokat a mezőre. A falu végén, az út két oldalán tüzet raktak, s annak füstjén hajtották át az állatokat, hogy a gonosz ne árthasson az állatoknak, ill. hogy betegséget ne kapjanak. Ez a szokás már régóta nincs meg a falunkban, de a legöregebbek még emlékeznek rá. E napon szokott a cseléd ember is új gazdájához elszegődni, így költözködés, a vándorlás napja is volt. Szent Márk napja Április 25. A búzaszentelés napja. A templomból körmenet indult ki a falu határába, rendszerint a temető felé, a mai Petőfi iS. utca végén lévő búzaföldhöz, hogy ott elvégezze a pap a szokásos búzaszentelési szertartást. Itt a pap és a nép imádságokban kérik az Istent, hogy adjon jó termést, és a falu határát minden elemi csapástól távol tartsa. A hívek a szentelt búzából néhány szálat hazavisznek, hogyha az igavonó állataik megbetegszenek, ebből adhassanak egy-két szálat, mondván az ettől az állat meggyógyul. 63