Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ADATTÁR - Regős János: Az 1877. évi népiskolai tanterv és Vas megye

A tantervben jelzett „történeti életképek" tanításával kapcsolatosan olyan korabeli vélemények is napvilágot láttak, melyek — helyes aspektusból kiindulva — kétségbe vonják ennek a tantervi előírásnak a létjogosultságát. Kiss Áron pl. azon a véleményen van (1877-ben), hogy „bármilyen korszakot alkotó legyen egy-egy ember, még sem őrajta fordul (meg minden, s épp ezért csak erőltetéssel gyömöszölhető az ő életrajzába".

14 Jól látja tehát Kiss Áron, hogy a történeti szeimélyekkel való foglalkozás — ahogy azt megköveteli a tanterv — kizárólagosan nem vezethet el a népiskolákban a történetszemlélet kialakításához. Az igazi történetmozgató erőkről, a népi tömegek életéről, harcáról azonban mit sem szól Kiss Áron. Enélkül a döntő tényező nélkül pedig csak hamis kép születhetik a múltról, mely híján lesz minden tiszta, meggyőző históriai alapnak. Mayer Miksa a népiskolai tantervben előírt alkotmánytan tantervi anyagának elemzése során (1877-ben) ezeket írja: „Fontosak pedig a népre azon törvények, melyek közvetlenül reá tartoznak, pl. katonakötelezettség, választási, ipari, cselódi törvények stb., s melyeket nem ismerve kárt szendvedi Ezeket ... részletesen kell ismertetni, holott pl. országgyűlésről, delegációkról vagy felsőbb bíráskodásokról szóló tör- • vények csak általánosságban ismertetendők".

15 Jellegzetesen burzsoá-érdekek , húzódnak meg e sorok mögött: csak olyanná -méretezni a népiskolai tanuló látókörét, hogy túl ne tekinthessen osztálykeretein. Az osztályviszonyok között kialakult státusz megőrzését, annak megváltoztathatatlanságát sugározza ez a nézőpont a népi tömegek irányában. A számtan és a mértan tanítás során — helyes elvek alapján — erőteljesen hangsúlyozza a tanterv a szemléltetés jelentőségét. Tárgyszámolással kezdje a tanító a számfogalmak kialakítását — olvassuk az Utasításban. „Egyes tárgyak előremutatásán (bemutatásával) tanítja meg a tanító az egyet, két s három egyféle tárgy előmutatásán tanítja meg a kettőt-hármat stb". Tehát minden esetben az érzéki megismerésnek kell megelőznie az elvonást — olvassuk az ideirányuló paragrafusban. A fogalomalkotás fenti menetéből hiányzik egy pszichológiai lépés, a nevezett számokkal való foglalkozás, mely fontos mozzanatnak számít az érzékszervi megismerés és az absztrahálás között. Az 1877. évi tanterv tehát szerkezeti felépítésében, tartalmi értékeiben és használhatóság dolgában többet nyújt elődjénél. A különbség csak néhány tantárgy esetében szembetűnő. A polgári törekvések diktálta gyakorlati szempontok és a valósághoz tapadó szemlélet jegyei most erőteljesebben kirajzolódnak a paragrafusok nyomán. A pusztacsói állami népiskola 1902. évi órarendje Elöljáróban az 1877. évi tantervhez csatolt egy tanítós óratervet mutatjuk be, melynek figyelembevételével készítette órarendjét a pusztacsói iskola tanítója: 46