Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - MŰHELY - Nádasdy Lajos: A Dunántúli Református Egyházkerület tudományos pápai gyűjteményei

MŰHELY NÁDASDY LAJOS A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS PÁPAI GYŰJTEMÉNYEI Alapvetésül néhány bemutató gondolatot kell elmondanunk „a tövisek közt sajlódó fehér liliomszál", az ősi pápai református kollégiumról, a „csillagfiak" iskolájáról, ahol „a múzsafiak" olyan vitamindús szellemi tápot kaptak, amely életreszólóan formálta egyéni, családi, társadalmi, erkölcsi magatartásukat és megszabta népükhöz s hazájukhoz való hűségüket. A pápai református kollégium története az elmúlt századokban s a közelebbi évtizedekben az 1952. évi kényszerű államosításáig éppúgy ragyogó fejezete az állami művelődéspolitikának, mint a református egyház, valamint a magyar értelmiség társadalomtörténetének. A hazai oktatási intézmények között ez a kollégium a legrégebbiek közül való: 1531 a hiteles alapítási éve. A Dunántúlon irgalmatlan keménységgel s erővel érvényesülő ellenreformáció tövisei elnyomták, sőt meg is ölték Pápán s harminc esztendőre Adásztevelre száműzték, mégis sikerült életben maradnia és II. József türelmi rendelete után újra visszatérhetett Pápára. A református egyház egyetemes konventje 1804ben a sárospataki és debreceni kollégiumokkal azonos főiskolai szintre emelte. Ez időszakban szervezték meg a hatosztályos gimnázium fölé az egyetemre kötelezően előkészítő két évfolyamos bölcsészeti szakot és a doktori cím kivételével az egyetemmel azonos képesítést nyújtó jogakadémiát és a lelkészeket képező teológiát. A 19. század második felében tanítóképzővel, majd nőnevelő intézettel egészült ki (polgári leányiskola és tanítónőképző) a kollégium. Ennek az értékteremtő főiskolának szellemi hatása kisugárzott az egész Dunántúlra, Csallóközre, sőt a Felvidékre is. Népünk társadalmi, műveltségbeli állapotának felemelkedését, a társadalmi mobilitást is elősegítő felelős szolgálatának örök példája, a 17. század végén Pápán tartott zsinat határozata: „A szegények fiait pedig, akik a tandíjat megfizetni nem tudják, a mi iskolánkban ingyen oktassák." Az iskolát a 18. század végéig a pápai református gyülekezet tartotta fenn, majd a fejlesztéssel járó terhek növekedésével a dunántúli református egyházkerület vette át. A fenntartó egyházkerület gondosan őrködött az oktatás színvonalának magas hőfokon tartásán. „Van Superintendentziánkban egy kiválasztott Egyházi és Világi Személyekből álló Tudós Társaság Literaria Deputatió név alatt, melyet ö nagysága a' Méltóságos Fő Kurátor Űr állított fel, nevel, és fent tart Fő Tiszteletű Superintendens Úrral edgyütt. — Ennek fő foglalatossága az egész a' Túl a' Dunai Superintendentziában lévő kisebb és nagyobb Oskolákban, így szinte a' Pápai Kollégiumban is megkívántató kézi Könyveknek vagy készítése, vagy előre való megvizsgálása, megrostálása, és más Tudományos vagy Oskolai dolgok. — Ezen Társaság a' Konsistorium rendeléséből kezdi s' folytatja minden munkáit, és annak színe eleibe terjeszti a' helybe hagyás végett minden Operatumait." (Zsoldos János: Egesség Regulái. — Győrben, 1817. 7. p.) 21