Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Katona Attila: Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története

Véleményünk szerint nem szabad a felszabadító harcokban elesett szovjet katonákhoz számítani azokat, akiket 1946—1954 közötti években itt temettek el. A szovjet katonai 'emlékművek, illetve a sírokról készült fényképek is igényességiről tanúskodnak. A 300 példányban elkészült ízléses kötet a Sylvester János Nyomda kollektívajának szakmai hozzáértését mutatja. A szép külső mellett az aprólékos kutató-szerkesztői-írói munka együttesen járul hozzá, hogy ez a kötet is méltó emléket állítson a magyar nép szabadságáért elesettek, hősi halottak, valamennyi szovjet ember áldozatos, hősi küzdelmének. ZIELBAUER GYÖRGY KARO LI NY MÁRTON: VAS MEGYE KÖZÚTJAINAK TÖRTÉNETE Az elmúlt években — korunk növekvő idegenforgalmának hatásaként — egyre több mű jelent .meg, ímely elődeink utazásairól szól. Olvashattunk arról hogy hová, mivel utaztak szívesen, és milyen megpróbáltatásokat kellett kiállniuk útjuk során. Jóval kevesebbet tudunk viszont az akkori utak állapotáról, 'tulajdonosairól, fenntartásának módjairól, formáiról. Ezért üdvözlendő Karoliny Márton nyugalmazott mérnök elhatározása, hogy a szakmabéliek számára megírja megyénk közútjainak rövid történetét. A korántsem egyszerű feladat magas szakmai, technikai ismeretet, gondos kutatómunkát, a történelemben és a helytörténetben való jártasságot igényéi. Egy terület közúthálózatának kialakulását földrajzi fekvése és adott terepviszonyok mellett, a településszerkezet is meghatározza, azok változásai az úthálózat módosulását is magával hozzák. A közútfejlődést nem lehet csak megyei nézőpontból vizsgálni, mert az utak tranzit (átmenő) jellege miatt jelentőségük megítélése regionális, országos szempontú is lehet. (Példaként említjük a Borostyánkő utat, amely a Mediterránumot kötötte össze az Északi-, Balti-tenger mellékével.) Az ókori fejezetet író Cserményi Vajk régész nemcsak a római kori utak szerkezetéről, burkolásáról, az útépítés technikájáról, de az eddig ismert, vagy feltételezett útnyoímvonalafcrói és a hozzákapcsolódó épületekről, útjelzőkről is szól. A folyamatosan karbantartott utak a birodalom, a hadsereg, a posta és a kereskedelem érdekeit szolgálták. A Kárpát-medencében letelepedő őseink is ismerték az egykori útvonalakat, melyek állapota karbantartásuk elmaradása miatt erősen romlott. A megye — térképen is szemléltetett — középkori úthálózatát bemutató fejezet az eddigi szakirodalom összefoglalásán alapul. Ekkor az írásos források az utakat nemcsak technikailag különböztették ímeg, de jogi, tulajidonosi értelemben is. A XVIII. századdal új korszak kezdődött a megyei közutak történetében. A megélénkülő gazdasági élet, a kiibővülő kereskedelmi forgalom, a postaszolgálat kiépülése, a birodalom és a megye érdekeli is jobb közlekedési feltételeket kívántak. A megnövekedett tengelynyomás következtében az útburkolatok megerősítése, a fagykárok kijavítása, ,az átfolyások megszüntetése állandó feladatot adott a szolgiabírákínak. Az áradásoknak jobban ellenálló hi84