Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - V. Molnár Zoltán: A répceilaki evangélikus leánynépfőiskolla története

lekezet részére adtak műsort, illetve végzett népfőiskolás munkájukról számoltak be.

19 Ügy tűnt, a népfőiskola lépést váltott, a lányok műveltsége csiszolódott, s kialakult bennük az önművelés igénye. Ekkor még Répcelakon senki sem sejtette, hogy az első négyhónapos kurzussal a népfőiskolai munkának is vége szakad, s tulajdonképpen artra sem lesz lehetőség, hogy kiderüljön, a gyakorlati életre való felkészítés milyen eredménnyel járt. 1948. április 8-tól 10-ig a VKM népfőiskolai értekezletet rendezett Érdligeten. Erre az időszakna már Magyarországon is jelentős átalakuláson megy keresztül a társadialom, s a politikai események az államosítás irányába mutatnak. Az értekezleten a népfőiskolát, s egyben Vas megyét Tekus Ottó képviselte. A népfőiskola vezetőjének D. Kapi Béla püspökhöz intézett beszámolójából kiderül, hogy a tanácskozáson felmerült kérdések is hasonló irányt vettek: „általában az egész értekezleten azt a benyomást szereztük, hogy a mai magyar népfőiskolai mozgalom nagy általánosságban azon a nyomon halad, amit 10 évvel ezelőtt a keresztyén népfőiskolák törtek maguknak. Másrészt viszont a népfőiskolai munkát központilag irányító emberekkel való bizalmas beszélgetésben egészen világosan kifejezésre jutott az, hogy nevelő munkánkat talán már az ősszel népfőiskola néven nem folytaithatjuk."

20 A népfőiskolai munka folytatásának bizonytalansága következtében a Dunántúli Evangélikus Ifjúsági Misszió vezetői a következő kurzus előkészítéséhez már nem fogtak hozzá. A leánynépfőiskolát ismételt anyagi és erkölcsi támogatásáról biztosító Vas megyei Szabaidművelődési Felügyelőség 1948. május 10-én kelt levelében még sürgette az 1948—49-es tanév munkatervét, de ennek elkészítésére már nem is volt szükség, mert a honi népművelést új alapokra helyező révfülöpi konferencia i(1948. május 31—'június 12.) a szabadművelődés Karácsony-féle koncepcióját — a hozzátartozó intézményrendszer nagyrészével együtt — egyszerűen szétzúzta. A répcelaki népfőiskola bemutatásával történelmünk, művelődéstörténetünk kis híján elfelejtett intézményeinek is tisztelegtünk. Befejezésül álljon itt a népfőiskola hallgatóinak névsora: Mátis Margit, Nagy Juliska, Rác Irma, Szaibó Etelka, Horváth Eszter, Varga Emília, Varga Irén, Cili Ibolya, Kápii Gyöngyi, Görög Erzsébet, Páify Irén, Sipos Jolán, Móger Emma, Surányi Irén, Gyurátz Erzsébet, Mendel Eszter, Szabó Ilona, Takács Erzsébet, Takács Ilona, Nóvák Eszter, Kis Ilona, Hatos Emma, Kovács Jolán, Mészáros Emma, Németh Elvira, Szaliay Ilona, Szanyii Karolin, Széles Jolán, Tömböly Elza, Varga Emília, Vörös Lenke, Rostás Etelka, Hidegh Erzsébet, Kiss Karolán, Zsuppányi Emma, Zsuppányi Irma, Mátis Gizella, Boross Jolán, Kovács Eszter, Kovács Etelka.

21 JEGYZETEK 1. Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának 1983. Imáiroius 17-én elhangzott beszéde Olvasható a Kultúra és Közösség. 1987. 3—4. számában. 2. A Répcelak! Evangélikus Leánynópfőiskola életéből (merített té-mát Kapillar Imre népművelő—könyvtár szakos hallgató is 1974-ben, a szombathelyi Tanárképző Főiskolán. 3. Erdei Ferenc: Jegyzetek a népfőiskolád mozgalomhoz. = Kelet Népe. 1940. 6. sz. 10. 1. 4. Boros Lajos: A magyar népfőiskola-mozgalom. Gödöllő. 1944, 18. 1. 5. U. o. 19—21. 1. 6. Csepregi Béla: Népfőiskolai munkánk négy évtized (távolából. = Ddakonia. 1979. 2. sz. 85—87. '1. 68