Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)
1. szám - ADATTÁR - V. Molnár Zoltán: A répceilaki evangélikus leánynépfőiskolla története
zások a népfőiskolai mozgalomra ás erősen hatottak. Ügy tűnik, az 1945-tel kezdődő — a szabadiművelődés idejére eső — időszak negyedik szakaszként is felfogható. Egy 1944-bein készült felmérés szerint 4 az 1943-as év elejéig 119 népfőiskola és népfőiskolai tanfolyam működött hosszabb-rövidebb ideig. Közülük a katolikus szervezetek (KALOT = Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete, KALÁSZ = Katolikus Leánykörök Szövetsége, stb.) 20-at, a protestáns egyesületek (iKIE = Keresztény Ifjúsági 'Egyesület stb.) 51-et, a helyi hatóságok (iskolám kívüli népműveillés) 30-at, a leventék 4-et, egyéb kulturális egyesületek 14-et mondhattak magukénak. A népfőiskolák a német megszállás következtében, 1944-ben megszűntek, de a felszabadulás után, 1945-től ismét újjászülettek. Az újra felcsapó népfőiskolai láz miatt néhány időszerű kérdést tisztázni kellett. A legtöbb gondot mindig is a fogalorn következetlen használata jelentette, sok tanfolyamot, engedély nélkül (működő szabadiskolát neveztek népfőiskolának. Az elnevezés körüli zűrzavarban az 5000/1946. VKM sz. rendelet próbált rendet teremteni. A magyar népművelést új alapokra helyező 1948-as révfülöpi konferencia felszámolta a szabadműivelődés intézményrendszerét, köztük a népfőiskolákat is, de az iskolánkívüli népművelés újabb, továbbörökítő célzatú próbálkozásaival 'még kétszer találkozhatunk: 1956 után rövid életű., lerőtlein felelevenítése a népfőiskolai gondolatnak, 1983-tól újabb, ismételt kezdeményezésekről olvashatunk, melyek a korábbi kimeríthetetlen ötletek, lehetőségek bizonyítékai. Patrónusuk a Hazafias Népfront, illetve lapja, a Magyar Nemzet. Vas megyei népfőiskolák Boros Lajos úttörő jellegű vállalkozása szerint 5 az alábbi Vas megyei székhellyel működő népfőiskolákról tudunk: Dunántúli Evangélikus Leánynépfőiskola, Celldömölk (egy alkalommal, négy hónapig), Szombathely Egyházmegyei KALOT Népfőiskola. Kisun'vom /két alkalommal, három hétig, illetve hat alkalommal, hat hétig), Népművelési Bizottság Közművelőségi Tanfolyama, Szombathely (egy alkalommal, négy hónapig). Az új periódusban, a második vili ágiháborút követően sem sokatváltozott a helyzet, mert a sort csak az akkor éppen repcelaka székhellyel működő Dunántúli Evangélikus Leány népfőiskola gyarapította. A Répce-mellék leány-népfőiskolája A szabadművelődést társadalmi öntevékenységnek tekintő, háború utáni Karácsony-féle közművelődési koncepció ismételten előtérbe helyezte az evangélikus népfőiskolákat, mint a népi-paraszti, protestáns kultúra ápolóit, terjesztőit. 6 A szóban forgó leánynépfőiskola szervesen kapcsolódik a dunántúli evangélikus népfőiskolai mozgalomba. Érdekes módon e tájegységen először a lányok kaptak népfőiskolai lehetőséget. Gyenesdiáson, a leikészüdülőben nyílott az első egyhónapos tanfolyam 1941 tavaszán. Változatlan 'helyszínnel, egy év múlva már kéthónapos a leánynépfőiskolai tanfolyam. 1942 végére megteremtődik a lehetőség az állandó jellegű dunántúli fiú- és leánynépfőiskoia megnyitásaira a gyemesdiási Evangélikus Belmisszió Otthonában. Egyéni és közösségi támogatói is vannak a mozgalomnak/ de legfőblb jellemzője, hogy egyházi hatóságok kezdeményezésére jött létre. 7 65