Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - V. Molnár Zoltán: A répceilaki evangélikus leánynépfőiskolla története

V. MOLNÁR ZOLTÁN A RÉPCELAKI EVANGÉLIKUS LEÁNYNÉPFŐISKOLA TÖRTÉNETE* A szórványos visszaemlékezések meMett a Hazafias Népfront 1983-as népfőiskolai találkozójának megrendezése kapcsán kapott nagyobb nyilvánosságot

1 a ma már sokak által alig isimért mozgalom. Ismereteinket jelenleg mégis nehéz lenne pótolni, mert a fellelhető kéziikönyvek, lexikonok szócikkei híján vannak a korrekt, egyértelmű — különösen a hazai viszonyokra vonatkoztatott — meghatározásoknak. E visszatekintésben elsődlegesen a Répcalaki Evangélikus Leánynépfőiskoila oktatóinak és hallgatóinak állítunk emléket.A mozgalom nemzetközi és hazai gyökerei A gondolat megteremtője és a mozgalom elindítója Grundtwig evangélikus lelkész, aki Dániáiban 'létesítette az első népifőiskolákat. Ezek a népfőiskolák — s a többi skandináv — a többé-kevésbé jól funkcionáló állami és egyházi ißkolák rendszere ímellett olyan bentlakásos művelődési intézményként létesültek, ahol az alapfokú iskolát befejezett falusi fiatalság folytathatott újabb tanulmányokat. A téli időszakban indultak a tanfolyamok, általaiban az előző évhez képest változatlan tananyaggal. Elsődleges célként a mezőgazdasági szakműveltség kibontakoztatását jelölték meg. Ma is sokan úgy gondolják, a népfőiskola az alapja a dán mezőgazdaság fejlettségének, a dán mezőgazdasági dolgozók műveltségének. Már Erdei Ferenc is rámutatott arra, hogy ez az igazságnak csak egyik oldala.'

5 A másik, amit kevesebben ismernek az, hogy az északi társadalmak fejlődése — a finnt kivéve — elütött az egyéb európai társadalmak fejlődésétől, ugyanis a skandináv államokban a feudalizmus nem volt olyan kötöttségekkel teli, mint Európa más részein. Következésképp a feudalizmus felszámolására is itt kerülhetett először sor. Ennek következtében a dán parasztság olyan meghatározó tényezője lett a polgári társadalomnak, amely tevékenyen kapcsolódhatott be a kapitalista termelésbe. Miután a mozgalom végigjárta a skandináv államokat, több európai országot is érintve — elsősorban finn közvetítéssel — Magyarországra is eljutott. A magyar népfőiskolák történetével behatóbban foglalkozó szerzők (Mándy Zoltán, H. Sas Judit) általában három jól elkülöníthető szakaszt különböztetnek meg: Az első világháború előtti időtől a húszas évek közepéig, a harmincas évek közepétől a harmincas évek végéig, 1940-től 19484g. Tegyük hozzá, talán szerencsésebb lenne, ha az utóbbi periódust tovább tagolnánk, ugyanis a második világháborút követő politikai, társadalmi válto* A szerző azonos című, de ennél bővebb terjedelmű kézirata hozzáférhető a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban. 64